„Zsírszövet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
16. sor:
 
=== Sárga zsírszövet ===
A sárga zsírszövet '''zsírsejt'''jei ([[latin nyelv|latinul]] ''adipocyta'' vagy ''steatocyta'') kb. 50–100 [[Méter#A_m.C3.A9ter_t.C3.B6bbsz.C3.B6r.C3.B6sei_.C3.A9s_t.C3.B6rtr.C3.A9szei|µm]] átmérőjű [[sejt]]ek. Önállóan gömbölyű vagy ovoid alakúak, csoportosan előfordulva viszont inkább sokszögletűek. Szinte teljes térfogatukat egyetlen nagy zsírcsepp tölti ki, mely a sejtalkotókat a sejt széléhez szorítja ki, beleértve a [[sejtmag]]ot és a keskeny [[sejtplazma]]szegélyt is. Emiatt unilokuláris (''unilocularis'' = egyrekeszű) zsírsejtnek is nevezik. Minden egyes [[adipocita|adipocitát]] alaphártya ''([[lamina basalis]])'' vesz körül, ettől kijjebb [[fibrocita|fibrocitákat]] is tartalmazó [[rácsrost]]hálózat található, mely a mechanikai károsodástól védi a sejtet. A zsírsejteket [[kapilláris (anatómia)|kapillárishálózat]] szövi körül. Az adipociták gyakran csoportokba, lebenyekbe rendeződnek, melyeket [[kollagénrost|kollagén-]] és [[elasztikus rost]]okban gazdag kötőszövetes sövények választanak el egymástól.
 
A sárga zsírsejtek nem csak unilokulárisak, hanem multilokulárisak (''mulilocularis'' = többrekeszű) is lehetnek, fejlődésük korai szakaszában ('''szteatoblaszt''', ''steatoblast'') vagy éppen hosszú [[éhezés]] során. Ezek a sejtek habosnak tűnnek a sejtplazmával elválasztott több különálló zsírcsepp következtében, és a sejtmag sincs a szélre nyomódva.