„Schmidt Mária” változatai közötti eltérés

a
 
== Életpálya ==
Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. [[1985]]-ben doktori vizsgát tett a az [[Osztrák-Magyar Monarchia]] történetéből, [[1999]]-ben megszerezte a [[PhD]] fokozatot. [[1996]]-tól [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]] docense. [[2005]]-ben történelemtudományok tudományában "habilitált doktori" címet szerezett. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, [[Oxford]]ban, [[Párizs]]ban, [[Berlin]]ben a Technische Universitäten, [[Tel-Aviv]]ban, továbbá a jeruzsálemi [[Jad Vasem]]-<nowiki/>ben, a [[New York]]-i és a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. [[1998]] és [[2002]] között a miniszterelnök főtanácsadója. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a [[Terror Háza Múzeum]] főigazgatója. [[2002]]-től a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora.
 
== Foglalkozás ==
* Das Volk richtet. Volksgerichtliche Rechtssprechung nach [[1945]]. In: Linz, Zeitgeschichtentag, [[1995]]
* A [[Holocaust]] helye a magyar zsidóság modernkori történetében ([[1945]]-[[1956]]). In: Protestáns Szemle, [[1996]]/2. 114-131.
* Az ˝antiszemitizmus„antiszemitizmus elleni harc˝harc” szerepe a rendszerváltozás éveiben. In: Janus-arcú rendszerváltozás (szerk: Schmidt Mária és Tóth Gy. László). [[Budapest]], [[Kairosz Kiadó]], [[1998]]
* Magyarok az orosz büntetőtörvénykönyv 58. §-a és a kényszermunka árnyékában. A Történészi Kutató Műhely 2000. január 27-28-i ülésén elhangzott előadások és a vita szó szerinti jegyzőkönyve (Schmidt Mária megnyitója). [[Budapest]], PETIT REAL Könyvkiadó, [[2000]]
* Ne hass, ne alkoss, ne gyarapíts! A [[Terror Háza Múzeum]] első éve. In: Magyarország politikai évkönyve [[2003]].