Wikipédia

„Sopronkövesd” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
151. sor:
az elesett németek száma 22 körüli. A lakosságból legkevesebb hat fő vesztette
életét. A hősi emlékművön 21 hősi halott sopronkövesdi honvéd neve olvasható.
Az országhatár közelében 13 magyar nemzetiségű honvéd is életét vesztette.
 
[[1806]]-ban [[gróf Széchényi Ferenc]] újjáépíttette a templomot. Mellettük kisebb birtokosok is voltak. 1707-ben a labancok sokat kegyetlenkedtek a községben. 1728-ban a jobbágyság telki állománya csak 433 kishold volt, mely a megélhetést nehezen biztosította, ezért ebben az időben megindult a erdőirtás. Közel ezer kisholdat irtottak ki, a már Cenken lakó Széchényi Antal 1745 körül visszaváltotta a földeket és majorüzemet létesített. Ezért a kövesdiek újabb 1500 kisholdat irtottak ki, melyeket bér fejében már használhattak. 1797-ben gróf Széchényi Fe-renc lett a birtokos. 1806-ban újjá-építteti a templomot. A tilalmas er-dőkből kiegészítette az úrbéri terü-letet 433 holdról 844 kisholdra. A 36 jobbágytelek és 80 zsellér után telkenként 8, összesen 411 holdat adott. Az elkülönözést – az urasági és jobbágytelkek elkülönítését – csak a jobbágyság 1833. évi pere után 1837-ben hajtották végre. Ekkor a jobbágytelkeket a faluhoz közelebb adták ki, és az uraságiak kerültek távolabb.
[[Kép:Sopronkovesd iskola.JPG|250px|bélyegkép|bal|Az általános iskola és tanítói lakások]]
1872-ben egy tantermes új iskolát építettek. 1889-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az 1904-ben megindult kivándorlási láz során 14-en hagyták el a községet, ebből 1911-ben 4 fő visszajött. Az I. világháborúban a faluból bevonult katonák közül 64-en haltak hősi halált. Tóth Veronika a háza elé Magyarok Nagyasszonya szobrot állított fogadalomból, mert az I. világháborúból férje hazatért. A szobor talpazatának felirata: „Isten dicsőségére, Nagyasszonyunk tiszteletére az 1914-1918. évi világhá-borúból való szerencsés hazatérésünk emlékére hálából emeltették Borza János és neje Tóth Veronika. 1923.”
Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a helyi ellenállók leverésére maga Szamuely Tibor érkezett a faluba, akit a kormányzótanács teljhatalommal ruházott fel. „Forradalmi ítélőszéket” tartott, és ennek ítélete alapján két vasutast felakasztottak. 1934-ben Széchenyi Dénes uradalmát – aki stockholmi követ volt – a Nagycenki-Petőházi Cukorgyár bérelte. 1940-ben Széchenyi János és testvére, Alexandra voltak a birtokosok. A községet jegyzőség igazgatta a választott bíró, valamint községi elöljáró közreműködésével. Ez időben erdőbirtokosság és tejszövetkezet működött a községben. A II. világháború idején 1944. július 26-án délben a község területén zuhant le egy amerikai bombázó. A meghalt pilótát a községi temetőben eltemették, de később az amerikai misszió exhumáltatta és elszállíttatta. 1945. március 30-án,. nagypénteken a front a községet elérte és kisebb harcok is voltak. Két szovjet katona holtteste maradt a csatatéren, de a község határában 13 magyar nemzetiségű katona is életét vesztette. A lakosságból 3 fő halt meg. A kastély kisebb kárt szenvedett. A németek a Füles patak hídját felrobbantották. Az 1945-ös földosztáskor a Széchenyi birtokot – 1211 kh-t – 263 igénylő között osztották szét.
[[Kép:Sopronkovesd kozseghaza.JPG|250px|bélyegkép|A községháza]]
[[Kép:Sopronkovesd autooliv kft.JPG|250px|bélyegkép|Autoliv Kft. telephelye]]
Az [[1945]]-ben megsemmisült községi könyvtár 1952-ben indult újra 300 kötettel, 1977-ben már 2777 kötet, 1988-ban már 7602 kötet a könyvállomány. 1963-tól 450 m járdát, és a Füles patakra új hidat építettek. [[1967]]-ben adták át a ravatalozót. 1965 óta működik napközi otthonos óvoda, 1988 óta 3 csoporttal. A község a kastély lebontott anyagából 1974-ben új, emeletes községházát építtetett, ez magában foglal minden közületi helyiséget, ifjúsági klubot, postát, kultúrtermet, takarékszövetkezetet. Építtettek nevelői lakást, két általános iskolai tantermet, politechnikai műhelyt és napközis étkezőt. Itt tanulnak a szomszédos Nagylózs község felső tagozatos tanulói is. A vezetékes vízszolgáltatás [[1983]]-ban indult. Az öregek napközi otthona 1988-ban létesült.
 
240 ⟶ 235 sor:
1995. évi restaurálás után, a szeptember utolsó vasárnapján történt megáldáskor
kapta a Szent László titulust. (Ekkor volt a szent király halálának 900.
évfordulója.)  
 
=== Köztéri szobrok, szakrális kisemlékek ===
* Műemlék az 1737-ből származó [[barokk]] [[Páduai Szent Antal]] szobor és az 1712-es barokk [[Assisi Szent Ferenc]] szobor. (Az oszlopon eredetileg Immaculata-szobor állt, a templomtorony falában található.)
* A község főterén áll a két világháború áldozatainak emlékműve. Az országhatár közelében 1992-ben a község emlékművet állíttatott az 1945. március 30-án hősi halált halt 11 ismeretlen magyar honvédnek.▼
* Az Agghegy felé vezető útnál álló
Szentháromság-szobor id. Mihócza János alapítványából készült 1864-ben.
* A Kossuth Lajos utca 11. számú ház előtt faragott
kőcsipkés talapzaton a kígyót eltipró Szűz Mária szobra áll. Kiffovits János
állíttatta Felirata: „Hálából 1885”.
* A Magyarok Nagyasszonya-szobrot (egy
jellegzetes sopronkövesdi ház előtt áll) fogadalomból állíttatták, a háborúból
való hazatérésért. A talapzat felirata: „Isten dicsőségére, Nagyasszonyunk
tiszteletére az 1914–1918. évi világháborúból való szerencsés hazatérésünk
emlékére hálából emeltették Borza János és neje Tóth Veronika. 1923.”
* Az I. világháborúban hősi halált halt Hulcz János emlékműve a falu Nagycenk felőli bejáratánál, majdnem a fülesi
elágazással szemben. Készült 1934-ben.
▲* A község főterén áll a két világháború áldozatainak emlékműve. Az országhatár közelében 1992-ben a község emlékművet állíttatott az 1945. március 30-án hősi halált halt 1113 ismeretlen magyar honvédnek.
[[Kép:Sopronkövesd Templom1.jpg|bélyegkép|265px|Római katolikus templom]]
 
== Forrás ==
* Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Torma Margit írása módosításával.
* K. D.: A Sopronkövesdi Római Katolikus Plébánia története. Kézirat,.; 2014Sopronkövesd vázlatos története. Kézirat.
* Sopronkövesd és polgármestere, Egyházi István. Nyugati Tükör, VIII. évfolyam, 13. szám. 2005. július. (14-15. lap.)
* Új utca, új házhelyek, iskolamentés. Nyugati Tükör, XI. évfolyam, 16. szám. 2008. december. (8-9. lap.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sopronkövesd”