„Friedrich Theodor Vischer” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
==Életútja==
A híres tübingeni stiftben nevelkedett, teológiai pályára lépett, de már 1833-ban tanársegéd (repetent) volt [[Tübingen]]ben, 1837-ben az esztétika és német [[irodalomtörténet]] rendkívüli tanára ugyanott, 1844-ben rendes tanár, de mindjárt megnyitó előadása folytán két évre fölfüggesztették. 1848-ban tagja lett az ellenzéknek a [[Frankfurt am Main|frankfurt]]i parlamentben. 1855-ben a [[zürich]]i politechnikum tanára, 1866-ban a [[stuttgart]ié, majd 1877-ben nyugalomba vonult. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1872-ben külső tagjává választotta.
[[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] eszmekörében élve, az esztétika tudományának elsőrangú művelője lett és nagy műve: ''Aesthetik oder Wissenschaft des Schönen'' (3 kötet, 1847-1858), részben szigorúan spekulatív alapon építi föl az esztétikai rendszerét, és később ő maga elítélte művének ezt az architektonikus részét: mégis a rendszertől független esztétikai fejtegetések, elmélkedések nagy gazdagságánál fogva mindenkor egyik legbecsesebb tárháza lett az esztétika tudományának. Ehhez hozzájárulnak még a következő művei: ''Über das Erhabene und Komische'' (1837); ''Kritische Gänge'' (2 kötet, 1844) és ''Neue Folge'' (6 füzet, 1860-75). Igen becses műve: ''Geothes Faust'' (1875). Szatirikus, költői, stb. műveket is írt: ''Auch Einer'' (regény, 4. kiad. 1889); ''Altes und Neues'' (4 füzet); ''Lyrische Gänge'' (2. kiadás 1889); ''Mode und Dynismus'' (3. kiad. 1887). Egy [[paródia|parodisztikus]] műve van: ''Mystifizinsky: Faust, der Tragödie dritter Theil'' (4. kiad. 1889), paródiája ''Faust'' második részének. Schartenmeyer álnéven megénekelte a francia-német háborút: ''Der deutsche Krieg 1870-71. Ein Heldengedicht'' és finom epigrammákat adott ki névtelenül: ''Epigramma aus Baden-Baden''.
| |||