„Dorog népessége” változatai közötti eltérés

frissítés
(→‎Lakásállomány: frissítés)
(frissítés)
[[Fájl:Population of Dorog.png|bélyegkép|330 px|Dorog lakosságszámának változása (1870-2010)]]
'''[[Dorog]] népessége''' 20112013. január 1-jén 1211 112905 fő volt, a település közigazgatási területén ebben az időpontban 5 013145 lakást tartottak számon. A népességszám alakulását évek óta az enyhe növekedés és csökkenés váltakozása jellemzi, a lakásállomány változó intenzitással bővül. 20112013-ben több, mintban 10481032 fő élt egy négyzetkilométeren, így az ország [[Magyarország legsűrűbben lakott települései|tizediktizenkettedik legsűrűbben lakott települése]], megelőzve a legtöbb nagyvárost. Dorog a [[századforduló]]ig jelentősen nem különbözött a környék falvaitól, azonban a [[Budapest-Esztergom vasútvonal|vasút]] 1896-os megnyitásának és 1911-es [[A Dorogi-medence szénbányászatának története|bányaközponttá válásának]] köszönhetően új lendületet vett a fejlődés, 100 év alatt a korábbi ezer lelkes [[Dunai svábok|sváb]] falu lakossága meghaladta a 13 000 főt.<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk_2011.pdf A Magyar Köztársaság helységnévtára 2011. január 1.]</ref><ref name="helységnévtár">[http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2010.pdf A Magyar Köztársaság helységnévtára, KSH, 2010]</ref><ref name="dorogi füzetek">Kovács Lajos (szerk.): Dorogi füzetek 38., Dorog és a tudományok/ Leblancné Kelemen Mária: A városiasodás jelei Dorogon (XIX-XX. század), p. 46-60, Dorog, 2010, ISSN 1215-7872</ref>
 
== Nemzetiségi megoszlás ==
<ref>Az 1990. évi népszámlálás, anyanyelv és nemzetiség településenként 1980, 1990, KSH, Bp. 1993, p. 134, p. 183</ref>
<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/11/data/tabhun/4/load01_11_0.html 2001-es népszámlálás, a népesség nemzetiségi hovatartozás szerint]</ref>
<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=10490 Magyarország helységnévtára / Dorog]</ref>
<ref>Megjegyzés: 1900 és 1930 között anyanyelv, 1941 és 2001 között nemzetiségi hovatartozás</ref>
<ref name="Népszámlálás 2011">[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_11 2011-es népszámlálás,] 4.3.21.1.2
A népességváltozás tényezői, 4.1.6.1
A népesség nemzetiség szerint, 4.1.7.1
A népesség vallás, felekezet szerint, 4.3.2.1
A lakások és lakott üdülők szobaszám, tulajdonjelleg és használati jogcím szerint, 4.3.4.1
A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint, 2011]</ref>
<ref>Megjegyzés: 1900 és 1930 között anyanyelv, 1941 és 20012011 között nemzetiségi hovatartozás</ref>
 
<center>
! align="center" | [[Szlovákok|Szlovák]]
! align="center" | Egyéb
! align="center" | Nincs válasz
|-
| align="center" | [[1880]]
| align="center" | 81 (7%)
| align="center" | 43
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1890]]
| align="center" | 65 (4,8%)
| align="center" | 11
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1900]]
| align="center" | 55 (2,8%)
| align="center" | 65
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1910]]
| align="center" | 40 (2,1%)
| align="center" | 8
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1920]]
| align="center" | 165 (4,2%)
| align="center" | 79
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1930]]
| align="center" | 43
| align="center" | 40
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1941]]
| align="center" | 13
| align="center" | 25
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1949]]
| align="center" | 26
| align="center" | 16
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1960]]
| align="center" | 24
| align="center" | 22
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1980]]
| align="center" | 4
| align="center" | 16
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[1990]]
| align="center" | 23
| align="center" | 197
| align="center" | -
|-
| align="center" | [[2001]]
| align="center" | 79
| align="center" | 179
| align="center" | n.a.
|-
| align="center" | [[2011]]
| align="center" | '''12 199'''
| align="center" | 10 216 (83,7%)
| align="center" | 351 (2,9%)
| align="center" | 87
| align="center" | 341
| align="center" | 1976 (16,2%)
|}
</center>
A [[második világháború]] után a német lakosság hozzávetőlegesen felét, 458 főt<ref>[http://www.svabkitelepites.hu/svab011158.html Svábkitelepítés, településlista]</ref> erőszakosan kitelepítettek, helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében [[felvidék]]i, főként [[zoborvidék]]i [[magyarok]] érkeztek. Ezzel egy időben jelentek meg a cigányok is, főként az elhagyott falusi sváb házakba költöztek be, bányászként dolgoztak, a Kádár-korszak évtizedei alatt jórészt asszimilálódtak a magyarsághoz, ezt jól mutatják a népszámlálási adatok, 1990-ben mindössze 3, valamilyen cigány nyelvet beszélő ember élt a városban, és 6-an vallották magukat cigánynak.<ref>Az 1990. évi népszámlálás, anyanyelv és nemzetiség településenként 1980, 1990, KSH, Bp. 1993, p. 85 (anyanyelv), p. 183 (nemzetiség)</ref> A [[Kádár-korszak|szocializmus]] évtizedeiben a folytatódó betelepülés és az asszimiláció miatt a lakosság nemzetiségi szempontból teljesen homogénné vált, 1980-ban lakosságának 99,7%-ka magyarnak vallotta magát.
 
Figyelemreméltó fejlemény, hogy a korábbi évtizedekben statisztikailag szinte kimutathatatlan németség újra színesíti a város nemzetiségi arculatát, a szabadabbá váló társadalmi hangulatnak és a progresszív népszámlálási kérdőívnek (többes nemzeti identitást is meg lehetett adni) köszönhetően 2001-ben a lakosság 4,2%-ka újra németnek vallotta magát, a csekély aránnyal ellentétben sok magát magyarnak valló doroginak vannak fél vagy negyed részben sváb felmenői. A romák száma az országos trendekkel ellentétben nem növekszik, ugyanis az önkormányzat az 1990-es évek óta folyamatosan bontja el a tanácsrendszer alatt még nem szanált lepusztultabb házakat (az Ötházakat 1996-ban<ref>Dr. Tittmann János: Dorogi kalendárium 1995-2010, p. 2</ref>, a Bányász köröndi sorházakat 2001-ben<ref>Dr. Tittmann János: Dorogi kalendárium 1995-2010, p. 23</ref>), új lakásokat és üzleteket építenek a helyükre, a kitelepített lakók így általában kiszorulnak a városból. A németek, [[szlovákok]], [[cigányok]] és [[örmények]] is rendelkeznek kisebbséginemzetiségi önkormányzattal. A német nemzetiségi tájház a Bécsi úton tekinthető meg.
 
== Felekezeti megoszlás ==
<ref>Az 1949. évi népszámlálás, vallási adatok településenként, KSH, Bp. 1995, p. 73</ref>
<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/11/data/tabhun/4/load01_10_0.html 2001-es népszámlálás, a népesség vallás és felekezet szerint]</ref>
<ref name="Népszámlálás 2011" />
 
<center>
| align="center" | 2414 (19,1%)
| align="center" | 1482 (11,8%)
| align="center" | 143 (1,1%)
|-
| align="center" | [[2011]]
| align="center" | '''12 199'''
| align="center" | 4377 (35,9%)
| align="center" | 695 (5,7%)
| align="center" | 74 (0,6%)
| align="center" | 47 (0,4%)
| align="center" | 8
| align="center" | 3
| align="center" | 2874 (23,6%)
| align="center" | 3858 (31,6%)
| align="center" | 262
|}
</center>
 
A település a [[A Dorogi-medence szénbányászatának története|bányaközponttá válása]] előtt homogén [[római katolikus]] volt, azonban 1911-től kezdve a folyamatos betelepülés jelentősen átformálta a felekezeti összetételt, [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után főleg az [[erdély]]i (lásd: erdélyi stílusú református templom), a szocializmus évei alatt pedig főleg a kelet-magyarországi áttelepülőknek köszönhetően folyamatos volt a [[református]]ok térnyerése a [[magyarság]] térnyerésével párhuzamosan, a századelő maroknyi kálvinista közössége az ezredfordulóra több, mint 1100 fősre gyarapodott. A reformátusokkal egyetemben a szintén főleg Kelet-Magyarországról érkező [[görög katolikus]]ok száma is folyamatosan növekedett. Az [[evangélikus]]ok, [[görögkeleti]]ek és [[unitárius]]ok közössége szintén gyarapodott egészen az 1949-es népszámlálás időpontjáig, viszont az azóta eltelt időszakban a szekularizáció és jelentősebb utánpótlás, betelepülés miatt fogyásnak indultak, a legnépesebb felekezetet alkotó római katolikusokkal együtt. Az [[izraeliták]] a népszámlálási adatok szerint nem alkottak jelentősebb közösséget, 1930-ban voltak a legtöbben, 31-en, bár az 1941-es népszámlálás idején a 24 izraelita mellett 12 "nem izraelita vallású [[Zsidók|zsidót]]" is összeírtak. A [[Kádár-korszak|szocializmus]]második évtizedeivilágháború alattóta a [[szekularizáció]] következtében jelentősen nőtt a felekezeten kívüliek, [[Ateizmus|ateisták]] száma és aránya, 20012011-ben a város lakosságának több,közel mint 19%-kanegyede nem tartozott egyházhoz, felekezethez, további 31,6% nem adott választ.
 
== Népességnövekedés ==
bar:1995 text:1995
bar:2001 text:2001
bar:20102011 text:20102011
 
PlotData=
bar:1995 from: 0 till:13211
bar:2001 from: 0 till:12609
bar:20102011 from: 0 till:1215612199
 
PlotData=
bar:1995 at:13211 fontsize:XS text: 13&nbsp;211 shift:(-13,5)
bar:2001 at:12609 fontsize:XS text: 12&nbsp;609 shift:(-13,5)
bar:20102011 at:1215612199 fontsize:XS text: 12&nbsp;156 shift:(-13,5)
 
TextData=
fontsize:S pos:(170,20)
text:Dorog népességszámának változása (1785-20102011)
 
</timeline>
<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/veszpremnep/tablvn09_1_03.html Népmozgalmi események a Közép-Dunántúl városaiban, 2001-]</ref>
<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep21006.pdf Népmozgalom, 2010. január-június, születések és halálozások száma 2001-2009]</ref>
<ref name="Népszámlálás 2011" />
 
{| {{széptáblázat}}
| 1990-2000 || 99 || -288 || -189 || ''12 609''
|-
| 2001-20092011 || -260296 || -193114 || -453410 || ''12 156199''
|-
|}
<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/11/data/tabhun/4/load04_5_0.html 2001-es népszámlálás, a lakások és lakott üdülők felszereltsége]</ref>
<ref>[http://www.dorog.hu/letoltesek/IVS.pdf Dorog Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2010. március 26.]</ref>
<ref name="Népszámlálás 2011" />
<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_11 2011-es népszámlálás, 4.3.2.1
A lakások és lakott üdülők szobaszám, tulajdonjelleg és használati jogcím szerint, 4.3.4.1
A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint, 2011]</ref>
 
{| {{széptáblázat}}