„Második zsidótörvény” változatai közötti eltérés

== Előzmények ==
Az ún. első zsidótörvényt (1938. évi XV. törvény ''„A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”)'' [[Darányi Kálmán]] miniszterelnöksége idején terjesztették az országgyűlés elé, de már [[Imrédy Béla]] miniszterelnöksége alatt, 1938. május 29-én fogadták el. A megszületéséhez és elfogadásához vezető út egyik legfontosabb tényezője az [[Anschluss]] volt (1938. március 12.), melynek következtében [[Magyar Királyság|Magyarország]] a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] közvetlen szomszédja lett.
 
Alig hét hónappal az első hatályba lépése után Imrédyék már benyújtották az ún. második zsidótörvény tervezetét is (1938. december 23.). Benyújtásának közvetlen előzménye az [[első bécsi döntés]] (1938. november 2.) és annak nyomán a [[Felvidék]] visszacsatolása volt. Ezzel a visszatért területeken élő nagy számú zsidó közösség is az ország része lett, (majd 1939. március közepén egész [[Kárpátalja]] is), ami a sajtóban és a közéletben fölerősítette a zsidóellenes megnyilvánulásokat. Az első zsidótörvény intézkedéseit sokan amúgy is elégtelennek, a zsidóság „térfoglalását” lélekszámukhoz képest – különösen egyes pályákon – aránytalanul nagynak tartották.
 
== Az 1939. évi IV. törvénycikk elfogadása ==