„Háromszék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
39. sor:
 
==Háromszék a szabadságharc után==
Sepsiszéket 1850-1860 között, az önkényuralom idején az udvarhelyi katonai kerület uzoni alkörzetébe osztották. Kivételt képeztek a nagyborosnyói alkörzetbe osztott falvak: [[Besenyő]], [[Bodzaforduló]], [[Egerpatak]], [[Eresztevény]], [[Feldoboly]],[ [Kisborosnyó]], [[Magyarszacsva]], [[Nagyborosnyó]] és [[Sepsimagyarós]] volt. Ez utóbbiak az 1850 évi összeíráskor megkülönböztették egymástól a magyar és a székely nemzetiségeket: ez összeírás szerint az alkörzetbeben összesen 61 magyart és 25032 székelyt számoltak össze.
 
1860 után a polgári közigazgatás szerint Sepsi fiókszékből, Sepsiszentgyörgy és Illyefalva (korábbi taxális hellyel) mezővárosból (ezek 1876-ig önálló törvényhatóságok voltak) lett a sepsi felső (feketeügyi) járás, székhelye, melyhez Kisborosnyó és 18 helység tartozott. Sepsi alsó (olti) járáshoz, melynek székhelye: Kilyén volt 19 helység és 2 mezőváros tartozott.