|
== A babiloni függőkert ==
== ==
Ez egy hülyeség de a függőkertet számos görög történetíró leírta, mint például [[Sztrabón]] vagy [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], de nagyon kevés bizonyíték van arról, hogy valóban létezett-e. Néhány (körülményes) bizonyíték szerint a babiloni palota megnövekedett, de ez nem teljesen megfelelő bizonyíték, hogy miért néztek ki ilyen különösen ezek a függőkertek. Néhány ember szerint ezen a
== ==
helyen az eredeti építmény összekeveredett a kertekkel, amik Ninivében is léteztek; a feljegyzett táblázatokon is tiszta kerteket találtak a kutatók. A tábla leír egy lehetséges gépezetet is, mely hasonlít az [[arkhimédészi csavar]]ra, amivel nagy magasságokba is fel tudták szállítani a vizet.
Összevetve a feljegyzéseket, a kert azért épült, hogy felvidítsa [[II. Nabú-kudurri-uszur]] (a bibliai Nabukodonozor) honvággyal telt feleségét, [[Amüthisz]]t. Amüthisz, a [[médek]] királyának leánya, összeházasodott Nabú-kudurri-uszurral, hogy szövetséget kössön a két nemzet. Ahonnan ő jött, ott a föld tiszta zöld és sok a hegy, ellenben [[Mezopotámia|Mezopotámiával]] ([[Ázsia]] délnyugati részén fekvő ország), ami nagy, sivatagos terület. A király eldöntötte, hogy épít egy olyan építményt, ami úgy néz ki, mint a médek néhány épülete; egy mesterséges hegy, ami tetején egy függőkert helyezkedik el.
A függőkertnek feltehetően nem volt igazi „esése”, hanem ezt a felfüggesztést kábelekkel és kötéllel oldották meg.
A neve egy pontatlan görög fordításból, a ''kremasztosz'' hibás meghatározása miatt kapta mai nevét, de az is lehet, hogy a [[latin nyelv|latin]] ''pensilis'' szó okozta ezt, mert a latin szó nem teljesen függést, hanem inkább túlnyúlást jelent, ami a terasz vagy balkon egy részére jellemző is.
[[Fájl:Hanging Gardens of Babylon.jpg|bélyegkép|jobbra|A függőkert egy másik ábrázoláson]]
A görög geográfus, [[Sztrabón]], aki leírta a függőkertet a [[Kr. e. 1. század]]ban, ezt írta: ''„Boltozatos teraszokból áll egymás felé emelkedve, és a pillérek kocka-alakban pihennek. Ezeket a lyukakat feltöltötték földdel, így a fák képesek voltak a lehető legmagasabbra megnőni. A pillérek, boltozatok és a teraszok égetett téglából és aszfaltból készültek.”''
Ha a kert egyáltalán létezett, gyönyörű látvány lehetett: egy zöld, leveles-lombos, mesterséges hegy az [[Alföld (síkság)|alföld]] közepén.
== A valóságalap ==
Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az [[Eufrátesz]] partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kertekben a következő növények voltak megtalálhatók: [[rózsa]], [[gránátalma]], [[füge]], [[Mandula (növényfaj)|mandula]], [[dió]], [[vízililiom]]. Babilon ásatója, [[Robert Koldewey]] a [[19. század]] végén e teraszok alapjait vélte felfedezni. (Ebben megerősítette a [[Biblia]] is, mely két helyen említ [[terméskő]] alapozást, ebből az egyik ez volt). Más kutatások azonban a ninivei északi palotából előkerült, [[Szín-ahhé-eríba]] ([[i. e. 704]] – [[i. e. 681|681]]) asszír király [[ninive]]i palotájának környékét ábrázoló domborműveken vélnek felfedezni egy „függőkert”-rendszert.
Maga a görög elnevezés is Asszíriára utal. A [[Szemiramisz]] nevet a görög források hagyományozták ránk, és vélhetően [[Sammuramat]] asszír királyné, anyakirályné és régens nevének görögösítése. Érdekes módon Szemiramisz neve felmerül nagyszabású csatornaépítések kapcsán, azonban nem Asszíriában, hanem [[Urartu]]ban. A [[Tuspa]] várának ellátását célzó csatornát [[Ispuini]] alatt kezdték meg, majd [[Menua]] idején fejezték be. A mai [[Van]] városát máig ellátó vízvezetéket Szemiramisz-csatorna néven ismerjük, és valóban Sammuramat idején készült. A csatorna és a királyné kapcsolata homályos, mindenesetre azt erősíti meg, hogy a vízvezetékekkel kapcsolatos legendának itt is valóságalapja van.
Az Oxfordi Egyetem Keletkutató Intézetének munkatársa, Stephanie Dalley szerint az építmény [[Szín-ahhé-eríba]] asszír királyhoz köthető (i. e. 704–681). „További ékírásos források, valamint a régészek által Ninive, az Újasszír Birodalom akkori központja körül feltárt vízvezeték-rendszer maradványai is alátámasztják a hipotézist, továbbá Szín-ahhé-eríba újraértelmezett felirata, amelyen a vizet nagy magasságba felemelni képes, bronzból készített csavarszerkezetről esik szó – jó négy évszázaddal az arkhimédészi csavar néven ismert szivattyú előtt!”<ref>[http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/12/04/megtalaltak_szemiramisz_fuggokertjet/ Megtalálták Szemiramisz függőkertjét?] (Index, 2013. december 4.)</ref>
== Források ==
*{{MNL|16|624–625}}
{{jegyzetek}}
|
