„Tavaszi offenzíva (első világháború)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A(z) Chateau-Thierry_American_Monument_rear_side.jpg nevű fájlt INeverCry törölte a Commonsból: „Per [[commons:Commons:Deletion requests/File:Chateau-Thi…
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: de:Deutsche Frühjahrsoffensive 1918 egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
31. sor:
|szöveg =[[Michael-hadművelet]] {{·}} [[Lys-völgyi csata]]{{·}} [[Harmadik aisne-i csata]] {{·}} [[Belleau Wood-i csata]] {{·}} [[Montdidier-Noyon-i csata]] {{·}} [[Második marne-i csata]]
}}
Az 1918 márciusában indított '''tavaszi offenzíva''' vagy '''Kaiserschlacht''' ("a császár csatája", ismert még ''Ludendorff-offenzíva'' néven is a német vezérkari főnök után) német támadássorozat volt a [[nyugati front (első világháború)|nyugati frontfronton]]on az [[első világháború|I. világháború]] alatt. A eredeti tervek szerint a támadássorozat négy hadműveletből állt, ezeknek a németek fedőneveket adtak: ''Michael'', ''Georgette'', ''Blücher-Yorck'' és ''Gneisenau''. Az ötödik támadás [[II. marne-i csata]] néven híresült el. A támadássorozat révén, amely meglepetésként érte a szövetségeseket, a németek mélyen benyomultak a szövetséges vonalak mögé és 1914 óta a legnagyobb területi nyereségeket vívták ki. A német hadvezetés ugyanis ráébredt, hogy a háborút azelőtt kell megnyernie, mielőtt az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] tevőlegesen részt tud venni a nyugati front hadműveleteiben. A támadás megindításának másik oka az volt, hogy a [[Breszt-litovszki béke]] eredményeként 50 német hadosztályt tudtak kivonni a [[keleti front (első világháború)|keleti frontról]] és azokat átcsoportosították a nyugati frontra.
 
A négy támadás révén a németek el akarták vonni a szövetségesek erőit az utánpótlást biztosító francia és belga kikötőktől, majd ezeket a kikötőket elfoglalva elvágták volna a maradék brit-francia erőket a létfontosságú utánpótlástól. A támadás megindítása után azonban a vártnál hevesebb ellenállás miatt módosítani kellett a terveket és végül a támadás súlypontja áttevődött a front másik szakaszára. A támadás kezdeti szakaszában szinte pánik uralkodott el a szövetséges katonák és tisztek között, akik korábban azt hitték, hogy Németország közel áll az összeomláshoz. A szövetséges hadvezetésnek közel 3 hónapjába telt, amíg a támadást meg tudták állítani és a frontvonalakat meg tudták szilárdítani.
50. sor:
[[1917]]. [[április 6.|április 6]]-án azonban az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] belépett a háborúba szövetségesei, [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és [[Franciaország]] oldalán. Ezt követően megkezdődött az amerikai szárazföldi haderő megszervezése és Európába szállítása. Mivel ez időt vett igénybe, a német hadvezetés felismerte, hogy a háborút eldöntő támadást azelőtt kell megindítani, mielőtt az amerikai csapatokat bevetik a nyugati fronton. A német vezérkar ekkor már csak egy mindent eldöntő támadásban látta a háború megnyerésének esélyét. Érdekes módon a német politikai vezetésnek semmilyen beleszólása nem volt a kérdésbe.<ref>World War I: encyclopedia, 717.o.</ref>
 
A tavaszi offenzíva terveinek kidolgozása 1917. októberében kezdődött Ludendorff tábornok irányítása alatt. A támadás végső célja a francia főváros, [[Párizs]] elfoglalása, illetve a [[La Manche-csatorna]] partján található kikötők elfoglalása volt. A sikeres támadás révén a német vezérkar előnyös tárgyalási pozíciót akart kivívni és ebből a helyzetből béketárgyalásokat kezdeményezni. A támadáshoz kezdetben 30, majd 67 német hadosztály terveztek bevetni. Ludendorff 1917. november 11-én látogatást tett Rupprecht herceg főhadiszállásán, de nem sikerült egyhangúlag eldönteni a tervezett támadás színhelyét és Ludendorff utasítást adott több támadási terv kidolgozására.
 
1917. decemberére két fő támadás körvonalai bontakoztak ki: északon a brit főerők ellen ''(Operation Georg)'' és délebbre a britek déli szárnya ellen, amely elválasztotta volna a brit és francia frontot ''(Operation Michael)''. Ludendorff azonban 1918. januárjában lefújta az északi támadást, mivel az nagyon függött a száraz időjárástól: Flandriában a csapadékos tavasz és a járhatatlan utak miatt akár májusig is el kellett volna halasztani a komolyabb hadműveleteket. Ehelyett minden erejüket az ''Operation Michael''-re összpontosították, amely Ludendorff elképzelése szerint a döntő csapás lett volna a szövetségesek ellen ''(Vernichtungsslacht)''.
158. sor:
 
[[Kategória:Első világháború]]
 
{{Link GA|de}}