„Thor (isten)” változatai közötti eltérés

a
Bot: de:Thor egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
a (Bot: 2 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q42952 adatába)
a (Bot: de:Thor egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások)
Különösen Skandináviában, ezen belül is [[Norvégia|Norvégiában]] rendkívül gazdag a Thorral kapcsolatos helynévanyag, kultikus helyekre utaló nyomok és a Thor névvel összefüggő személynévanyag. Határozott nyomok utalnak Thor és a tölgyfakultusz kapcsolatára, ez jelzi, hogy a villámisten egykor kapcsolódott a [[világfa|világfához]] is. Valószínű, hogy onnan [[Odin]] ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) fokozatosan kiszorította.
 
A skandináv mitológiában Thor az Ázok közül való isten, Odin ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) után a második legjelentősebb. Thor [[Szif]] férje, azé az aranyhajú istennőé, aki [[Ull]] istennek az anyja. Thornak van egy lánya, [[Trúd]], és két fia, [[Magni]] és [[Módi]]. [[Magni]]-nak az anyja óriás [[Járnsaxa]]. Valószínűleg Thor erejǩt perszonifikálja két fia, akiknek neve is (Magni „erős”; Módi „bátor”) jelzi ezt. Thor égi lakhelye a [[Trúdheim]]. Magát Thor-t vörös szakállú daliának rajzolják, fegyvere a [[Mjölnir]] nevű harci kalapács. Kecskék vonta szekéren jár. A kalapács a villámisten ősi fegyvere (az óizlandi Mjölnir szónak etimológiailag rokona az orosz mklnyija, „villám”). Eleinte ez kőkalapács (kőbalta) volt, de a Próza-Eddában, amikor a kovács törpék ([[dvergek]]) az ázok kincsét kovácsolják, már vaskalapácsról van szó. A mítoszok többnyire harci fejszéről beszélnek (amely visszatér eldobójához, mint a bumeráng), amellyel Thor megöli a [[Jütun]]okat. A kalapács éppoly jellegzetes fegyvere Thornak, mint a dárda [[Odin]]nak ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), a kard [[Skandináv mitológia#Tyr.2C_a_becs2C a becs.C3.BCletes|Tyrnek]]. Az óriások igyekeznek elrabolni a kalapácsot (vagy elérni azt, hogy Thor a kalapács és az erőt adó öv nélkül menjen el országukba). Az alap közös: a mennydörgést keltő szerszámot kívánják elrabolni a démonok, s ez a motívum megvan a [[finnek|finn]] és az [[észtek|észt]] folklórban is. Thor kecskéinek a neve ([[Tanngniostr]] és [[Tanngrisnir]]) fogcsikorgatást jelent, s egyértelműen utal a vihar jelenségére is, a kecske azonban a vegetációhoz kapcsolódik. A Próza-Eddában a kecskék nemcsak „lóként” szolgálják Thort, hanem a kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentik. Thor, ha este nyugovóra tér, megöli, és vacsorára megsüti a kecskéket, majd érintetlenül hagyott csontjaikból új életre támasztja fel őket. Amikor [[Tjálfi]] és húga, [[Röszka]], akiknél Thor megszáll, húst vacsorázik, [[Tjálfi]] megsérti a tilalmat, és rágni kezdi a csontot. Ettől Thor egyik kecskéje némileg megnyomorodik. Kárpótlásul [[Tjálfi]] és húga kénytelen volt Thor szolgálatába szegődni. [[Tjálfi]] gyakran szerepel Thor útitársaként, néha helyette [[Loki]]t látjuk, sőt egy alkalommal [[Skandináv mitológia#Tyr.2C_a_becs2C a becs.C3.BCletes|Tyrt]] is említik.
 
Thor a skandináv mitológiában elsősorban kultúrhős, vagy [[Midgard]]ot (az emberek világát) és [[Asgard]] (az istenek égi lakhelyét) védelmező dalia, aki az óriások ellen küzd. Ellenfele a világkígyónak, [[Jörmungand]]nak. Így tehát egyszerre teljesít hadi funkciókat. Ezáltal megszemélyesíti a felfegyverzett népet, szemben [[Odin]]nal ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), aki a hivatásos hadak pártfogója.
[[Kategória:Termékenységistenek]]
 
{{Link FA|nds-nl}}
{{Link FA|eo}}
{{Link FA|eu}}
{{Link FA|nds-nl}}
{{Link GA|de}}
157 702

szerkesztés