Wikipédia

„Quenya nyelv” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 791 szerkesztés
a Bot: en:Quenya egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
25. sor:
A '''quenya''' (kiejtése {{IPA|[ˈkʷɛnja]}})<ref>Tolkien az alábbiakat írta a quenya nyelv fonológiájáról az "Outline of Phonology" (a Parma Eldalamberonban, 19. szám,74. oldal): az ''ny'' az „olyan hang, mint az angol ''new'' szóban”. A quenya nyelvben az ‹ny› mássalhangzók kombinációja, ibidem., 81. oldal</ref> egy, [[J. R. R. Tolkien]] műveiben szereplő [[mesterséges nyelv]], mely egyike a könyvbéli tündék által beszélt nyelveknek.
 
A regényfolyam által elmesélt magyarázat szerint a quenya nyelvet a [[Valinor]]t elért nemestündék beszélték. A Noldák és Vanyák ''közös eldarin'' nevű nyelvéből alakult ki. A közös Eldarin pedig az ún. ''primitív quendi'' nyelvből fejlődött ki. A tündék három házából kettőben, a nolda és vanya házakban kissé eltérő, de alapjaiban megegyező quenya tájszólásokat beszéltek (a két dialektus neve: ''quenya'' [más néven ''noldorin quenya'' majd később, amikor követték Fëanort Ardára, ''száműzöttek quenyája''], illetve ''vanyarin quenya'' [vagy ''quendya'']).
 
A nyelvet később a [[valák]] is használták és részben egyesítették [[Valarin nyelv|saját nyelvnyelvükkel]]ükkel. A valák sok elemet beemeltek saját nyelvükből a quenyába, ezekből sokat azonban inkább a vanyarin dialektusban, s nem a noldorinban találunk, valószínűleg azért, mert a valák sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a vanyákkal, mint a noldákkal.
 
A tündék harmadik házában, a telereknél, akik elérték Amant és megalapították ott Alqualondë-t, egy eltérő nyelvet – a(z) (Amanya) ''telerint'' – beszélték, mely azonban igen erősen hasonlít a quenyára. Eredetileg a vanyák, a noldák és a telerek is a közös eldarint beszélték. A quenya Tirionban, a telerin pedig Tol Eresseán alakult ki, még mielőtt Alqualondéba és Valinor partjaira költöztek volna.
62. sor:
Tolkien sosem fejezte be a kísérletezgetést kitalált nyelveivel, és jelentős változtatásokat hajtott végre a quenya nyelvtanán és szókincsén, így a nyelvből több, nagy eltéréseket mutató változat jött létre fejlődése során: az 1930-as évek ''qenya'' nyelve, amelyik változatban az "A Secret Vice" (Titkos bűn) című esszé versei íródtak<ref>''The Monsters and the Critics and Other Essays'' 247-275. oldal</ref>, nagy mértékben különböznek az [[A Gyűrűk Ura|''A Gyűrűk Urá''ból]] és a ''[[A szilmarilok]]''ból ismert változattól. A quenya nyelv mindig Tolkien érdeklődédének középpontjában állt, és a nyelv fejlődése egészen alkotójának 1973-ban bekövetkezett haláláig folytatódott, szemben a sindarin nyelvével, ami csak néhány alapvető változáson ment keresztül.
 
A ''Vinyar Tengwar'' és a ''Parma Eldalamberon'' című kiadványok azért jöttek létre, hogy szerkesszék és kiadják Tolkien nyelvészeti munkáit.
 
[[Tolkien]] korai írásaiban (ld.: ''Középfölde történelme''), a nyelvet '''qenya''' nyelvnek nevezi, habár a kiejtés ugyanúgy ''kvenya''. Számtalan nyelvtani és szókincsbeli átnézésen ment keresztül, mielőtt elnyerte volna azt a formát, amit ''[[A Gyűrűk Ura|A gyűrűk urában]]'' láthatunk, és sokat vátozott ''[[A szilmarilok]]'' befejezéséig. A qenya kifejezést a régi qenya és az új quenya közötti különbség kifejezésére használjuk. Azonban a quenya változékony természete miatt az efféle megkülönböztetés nagyon vitatott.
222. sor:
A ''hy'' kiejtése, amit eredetileg egy betűként volt jelölve, {{IPA|[h]}} hangra redukálódott a Harmadkorban, ezért {{IPA|/h/}} és {{IPA|/j/}} betűcsoportot használjuk a{{IPA|[ç]}} kifejezésére.
 
Tolkien ''ng'' és a ''ñ'' hangok között vacillált a quenya veláris nazális írásában, de azt mondják, hogy az utóbbit kedvelte, és inkább azt használta késői munkájában egészen haláláig. A Harmadkorban a szóeleji {{IPA|[ŋ]}} {{IPA|[n]}} hanggá fejlődött.
 
=== A latinbetűs átírás magyarázata ===
313. sor:
==== Főnevek deklinációja ====
 
A késő quenya főnév deklináció az ún. "Plotz Deklináció"-ban található. Ezt a deklinációt Tolkien küldte levélben Dick Plotz-nak 1967-ben.<ref>Először a ''[[Beyond Bree]]''-ben adták ki, 1989 márciusában, [[Nancy Martsch]] szerkesztésével.</ref> Kettő "klasszikus" quenya, magánhangzóra végződő tövű főnév deklinációját mutatja meg a levél: ''cirya'' "hajó" és ''lassë'' "levél", négy számban: egyes szám, tsz. 1, tsz. 2, és kettes. A tsz. 2 alakjai az általános többesnek felelnek meg, a tsz. 2 a késő quenya partitív többes számnak felelnek meg. A deklinációnak öt fő esete van, amelyek három csoportot alkotnak. Tolkien a-val, b-vel, és c-vel jelölte ezeket. Ezekből Tolkien csak az a)-t nevezte el: alapesetek: alapeset, tárgyeset, birtokos eset, és eszközeset; és a b)-t, a határozói eseteket: allativus, locativus, és határozóeset. Az allativusnak és a locativusnak rövid formája is van (kivéve a kettes locativust), ebből a rövid allativus forma a késő quenya részes esetnek feleltethető meg. A harmadik csoport, c, csak egy tagot számlál (az is csak egyes számban és tsz. 2-ben létezik), amelyik az 1960-as "Quendi and Eldar" esszében leírt melléknévi esetnek feleltethető meg.
 
A lenti főnévi deklinációk a Plotz Deklináció alakjainak módosított változata, így a beszélt quenya alakjait tükrözik (Tolkien, a "klasszikus" és a beszélt quenya közti különbségről készített saját leírásának megfelelően; a leírás a Plotz Deklinációval együtt járt). A megadott ''meldo'' "barát", ''elen'' "csillag", és ''nat'' "dolog" deklinációi a többi tővégződési típus feltételezett formái.
451. sor:
 
=== Névmások ===
Mint a quenya nyelvtan összes részét, Tolkien ezt is folyamatosan átdolgozta. A következő táblázat főleg két forrásból származik kb. 1968–69 közöttről,<ref>"''Eldarin Hands, Fingers & Numerals'' and Related Writings", szerkesztő: [[Patrick H. Wynne]]; és "Quenya Pronominal Elements", szerkesztő: [[Carl F. Hostetter]]; mindkettő a [[Vinyar Tengwar]] 49. számában (2007).</ref> és nem tükrözi a névmások állapotát az azok előtti időkből.
{| class=wikitable
|-
498. sor:
 
A következő szabályok felhasználásával képezünk határozót melléknevekből:
* Az -'''a''' végű melléknevek esetében -'''vë''' képzőt használunk
::'''anda''' "hosszú" → '''andavë''' "hosszan"
::'''tulca''' "erős" → '''tulcavë''' "erősen"
524. sor:
Alap igék esetén nemcsak a magánhangzó nyúlik meg, hanem egy '-a' kötőhang is megjelenik: ''sil-''→ ''sílala'' ("ragyogva").
 
A magyarból kikopott régmúlt alak (például "kikopott vala") is jelen van a quenyában. A határozói igenév ezen alakját a ''-na'', ''-ina'' képzőkkel képezzük. Pl.: ''car-'' → ''carna'' (csinált vala); ''rac-'' → ''rácina'' (törött vala). A szótő magánhangzója itt is megnyúlhat.
Ha a szótő "l"-re végződik, a toldalék ''-na'' toldalékból ''-da''-vá módosul. ''mel-'' → ''melda'' ("szeretve vala").
 
663. sor:
* {{fordítás|fr|quenya}}
* [http://home.netcom.com/~heensle/lang/elvish/quenya/qgram.html Quenya nyelvtan]
* Tolkien, J. R. R., ''The Lord of the Rings'', ''The Return of the King'', Appendix E. HarperCollins''Publishers'', 1995. ISBN 0-261-10325-3
* Tolkien, J. R. R. (ed. Christopher Tolkien), ''The Silmarillion''. HarperCollins''Publishers'', 1999. ISBN 0-261-10273-7
* [http://www.tolkien.hu/misc/quenya/quenya.html Tolkien.hu quenya nyelvtan]
685. sor:
 
{{Link FA|fr}}
{{Link GA|en}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Quenya_nyelv”