Wikipédia

„Szerb Királyság (1882–1918)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 780 szerkesztés
a Bot: es:Reino de Serbia egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
18. sor:
Szerbia lett az [[első világháború]] után, 1919-ben a [[párizsi béketárgyalások]]on létrehozott Jugoszlávia hivatalos jogelődje. A valóságban a Szerb Királyság csak 1918-ig létezett, ekkor ugyanis csatlakozott a [[Szlovén–Horvát Szerb Államhoz]], és létre nem jött a [[Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]]. Az országot a [[Karađorđević-ház]] tagjai irányították.
 
== Története ==
[[ImageFájl:Proglasenje kraljevine srbije 1882.jpg|thumb|250px|A Szerb királyság 1882-es kikiáltása.]]
 
=== Szerb Fejedelemség ===
 
A [[Szerb Fejedelemség]] az 1804–1817. között lezajlott [[szerb forradalom]] hatására alakult meg a Balkán területén. A komoly és erőteljes ellenállás, valamint az [[Oszmán Birodalom|oszmán]] hatóságok válaszlépései ellenére a forradalom vezető – először [[Karađorđe Petrović]] majd utána [[Miloš Obrenović]] – sikeresen szabadították fel az országot az oszmánok uralma alól.
31. sor:
</gallery>
 
=== Szerb–bolgár háború ===
 
A [[szerb–bolgár háború]] egy a Szerb királyság és a [[Bolgár Fejedelemség]] között zajlott le 1885. november 14. és 28. között. A szerbek számára vereséggel zárult a háború, ugyanis fő céljukat, [[Szlivnica]] elfoglalását nem sikerült kivitelezniük. A bolgárok a [[szlivnicai csata]] után sikerrel verték vissza a szerb támadást, és még az ellenség területére is be tudtak hatolni. [[Pirot]]ot elfoglalták, így egészen [[Niš]]ig nyomulhattak. Mikor az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] jelezte, hogy a szerbek oldalán beszáll a háborúba, a bolgárok kivonultak a megszállt területekről. A szerb–bolgár határok változatlanul megmaradtak. A békeszerződést 1886-ban [[Bukarest]]ben írták alá. Az európai nagyhatalmak ekkor ismerték el Bulgária 1885-ös [[Bulgária egyesítése|egyesítését]].
 
=== Bosznia-Hercegovina annektálása ===
 
Az 1908–1909-es boszniai krízis akkor robbant ki, hogy [[Bulgária]] kikiáltotta a függetlenségét, majd egy nappal később az Osztrák-Magyar Monarchia bejelentette az 1876- óta felügyelete alatt álló Bosznia-Hercegovina annektálását. Ezt a területet túlnyomó részt szlávok (szerbek, horvátok és muzulmán vallású szláv népcsoportok) népesítették be. [[Orosz Birodalom|Oroszország]], a [[Brit Birodalom]], Olaszország, Szerbia, Montenegró, Németország és Franciaország is érdeklődéssel figyelte az eseményeket. 1909-ben kiegészítették a [[berlini békeszerződés (1876)|berlini békeszerződést]], és ezzel elismerték az újonnan kialakult status quót. Ez végleg megrontotta az Osztrák–Magyar Monarchia viszonyát Oroszországgal és Szerbiával is. Az annektálás és az erre adott válaszok is az [[első világháború]] kiváltó eseményei közé tartoznak.
 
=== A Balkán-háború és a változások kezdete ===
{{fő|Balkán-háború }}
 
Szerbia megnyerte a két [[Balkán-háború]]t, így a Közép-Balkánban jelentős területekre tett ismét szert, eredeti területét majdnem megkétszerezte. A [[Balkán-háborúk]] alatt 1912-ben a törököktől megszerzi Koszovót, Montenegrótól pedig [[Metóhia|Metóhiát]]. A területi változások miatt az évszázadok alatt teljesen megváltozott a szerb és albán nép részaránya.
 
Az [[első Balkán-háború]]t lezáró [[londoni békeszerződés (1913)|londoni békeszerződés]] aláírása után nemzetközileg is elismerték, hogy Koszovó Szerbiához tartozik.<ref>[http://www.zum.de/psm/div/tuerkei/mowat120.php Treaty of Peace]</ref> Metóhia északi része ugyanakkor Montenegrónál maradt.<ref>[http://www.mtholyoke.edu/acad/intrel/boshtml/bos145.htm The Treaty of London, 1913]</ref> Mivel a [[Balkáni Liga]] tagjai nem tudtak megállapodni [[Macedónia]] hovatartozásáról, ezért kitört a [[második Balkán-háború]]. Ezt a háborút 1913-ban Szerbia és Görögország vívta meg egymással. A vitás kérdéseket végül ugyanebben az évben a [[bukaresti békeszerződés (1913)|bukaresti békeszerződésben]] rendezték. Szerbia szerezte meg a mai ország teljes területét.
 
<gallery>
50. sor:
</gallery>
 
=== Szarajevói merénylet ===
{{fő|Szarajevói merénylet}}
 
57. sor:
A merénylet politikai célja az volt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia déli, szlávok lakta területeit leválassza a Birodalomról. Ez nemzetközi folyamatok olyan sorozatát indította be, melyben [[Orosz Birodalom|Oroszország]] éppúgy érintett volt, mint a nagy nyugat-európai hatalmak. A következő 37 nap során a kontinensen kitört a háború.
 
=== Az első világháború ===
{{Bővebben|Szerbia elleni hadjárat (első világháború)}}
 
Az első világháborúban Szerbia aratta az antanthatalmak első győzelmét. 1915-ben azonban az osztrák–magyar, a német és a bolgár hadsereg összevont erői elfoglalták az egész ország területét. A szerb hadsereg a legjobb idejében 420 000 katonát vonultatott fel,<ref>[http://www.vojska.net/eng/world-war-1/serbia/organization/1914/ Serbian army, August 1914]</ref> a háború végén azonban már csak 100 000 fő szolgált a kötelékében. A Szerb Királyság 1 100 000 lakosa halt meg, aki lakosságának 27%-át tette ki.
 
A háború végén pár nap alatt radikális változások zajlottak le az országban. A [[Podgoricai Népgyőlés|Podgoricai Népgyűlés]] segítségével magába olvasztotta [[Montenegrói Királyság|Montenegrót]],<ref>[http://query.nytimes.com/mem/archive-free/pdf?_r=2&res=9F06E4DE1339E133A25755C1A9629C946395D6CF&oref=slogin Montenegrins' Effort to Prevent Annexation of Their Country to Serbia]</ref><ref>[http://www.montenegro.org/pictures/news1919.gif Serbs wipe out royalist party in Montenegro]</ref> majd egyesült a magát függetlennek kikáltó [[Szlovén–Horát–Szerb Állam|Szlovén–Horvát–Szerb ÁllamÁllammal]]mal, és így létrejött a [[Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]].<ref>[http://books.google.com/books?id=2-zAeObDX_gC&pg=PA13&lpg=PA13&dq=massacre+albanians+1912&source=bl&ots=4Q2jsiCI70&sig=kWhNWHp1kC2nwtahvzot70aKJB8&hl=en&ei=Ao6SSv2VLKbUmgPkkfWmAQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=16#v=onepage&q=&f=false Richard C Hall, The Balkan Wars 1912-1913]</ref> AZ új állam élén is a szerb uralkodó állt..
 
== Uralkodók ==
Fennállása alatt a Szerb királyságtrónján két uralkodói dinasztia, az [[Obrenović-ház]] és a [[Karađorđević-ház]] osztozott. [[I. Milán szerb király|I. Milán]] 1882. március 6. és 1889. március 6. között uralkodott. Ekkor fia javára lemondott a trónról. Utána 1889. március 6 és 1903. június 11. között [[I. Sándor szerb király|I. Sándor]] követte a trónon. Őt a hivatalnokon egy csoportja távolította el az ország éléről. Egész Európát sokkolta, mikor a [[Fekete Kéz]] kivégezte a királyt és feleségét, Draga királynét. Ezzel megnyílt a trónhoz vezető út [[Karađorđe]] leszármazottai előtt. Az egész Balkán szerbsége úgy tekintett rá, mint a törökök kiűzőjére. [[I. Péter szerb király|I. Péter]] kezdetben nem akarta elfoglalni a trónt, mivel nem értett egyet az azt megelőző [[puccs]]al. Végül azonban elfogadta a felkérést, és 1903. június 15, és 1918. december 1 – a [[Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]] megalakulása – között ő irányította az országot.
 
== Városok ==
A Szerb királyság legnagyobb városai, és 1910–1912-es lakosságszámuk:
 
* [[Belgrád]] – 100 000
* [[Prizren]] – 60 000
* [[Bitola]] – 54 000
* [[Szkopje]] – 50 000
* [[Niš]] – 25 000
* [[Veles]] – 24 000
* [[Pristina]] – 20 000
* [[Prilep]] – 20 000
* [[Kragujevac]] – 18 500
* [[Ohrid]] – 18 000
* [[Leskovac]] – 14 300
* [[Tetovo]] – 14 000
* [[Požarevac]] – 13 600
* [[Šabac]] – 12 800
* [[Kosovska Mitrovica]] – 12 000
* [[Vranje]] – 10 500
* [[Pirot]] – 10 000
 
== Megjegyzések és referenciák ==
{{források}}
 
== Lásd még ==
* [[Szerbia történelme]]
 
== Külső hivatkozások ==
{{Commonskat|Kingdom of Serbia}}
* [http://www.terra.es/personal7/jqvaraderey/193818BK.GIF Kingdom of Serbia in 1918]
* [http://terkepek.adatbank.transindex.ro/kepek/netre/99.gif Map]
 
{{coor title dm|44|49|N|20|28|E}}
106. sor:
[[Kategória:Koszovó történelme]]
[[Kategória:Európa történelmi államai]]
 
{{Link GA|es}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerb_Királyság_(1882–1918)”