„Láp” változatai közötti eltérés

A modern lápkutatás kezdeti időszakában elsősorban vizük eredete alapján tipizálták őket.<ref>Kulczyński, S. (1949): Peat bogs of Polesie. – Mémories de l’Académic Polonaise des Scientes et des Lettres 15: 1-356.</ref><ref>Sjörs, H. (1948): Myrvegetation i Bergslagen. – Acta Phytogeogr. Succ. 21: 1-299.</ref> Természetesen a síklápok ennél jóval változatosabbak, így méretük, [[morfológia (földtudomány)|morfológiájuk]], a víz és a tőzeg kémiai összetétele és a víz mozgása szerint is csoportosíthatók.<ref name="lájer"/> Egy komplex láposztályozó rendszer a már említettek közül több szempontot is figyelembe vesz.<ref name="dömsödi"/> Ilyet a hazánkban előforduló láptípusokra Lájer<ref name="lájer"/> dolgozott ki. A dagadólápok tipizálása a hazai rendszerből hiányzik, mivel azok hazánkban szinte egyáltalán nem fordulnak elő; leginkább a [[boreális éghajlat|boreális]] régiókban, illetve erős [[óceáni éghajlat|óceáni hatáshatásra]]ra fejlődnek ki. Ennek oka az, hogy kialakulásukban meghatározó a csekély párolgási veszteség (nagy páratartalom).

A lápok élővilág-védelmi jelentőséget azonban nemcsak ökológiai szerepük, hanem döntően a biológiai sokféleség megőrzésében való jelentőségük adja. A láp élővilág-védelmi és növénytársulástani értelemben egyaránt nagyon tág gyűjtőfogalomként fogható fel. A fentiekben összefoglalt közös jellemző tulajdonságok mellett az egyes lápok fajkészletükben és habitusukban is nagyon sokfélék lehetnek. Ez az élőhelyi sokféleség és térbeli heterogenitás számos kis helyen előforduló ritka, különleges [[élőlény]] fennmaradását biztosítja. A lápok állatvilága számos még a tudomány előtt is ismeretlen apró élőlényt foglal magába. A lápok élővilágában sok esetben fedeztek fel olyan fajokat, amelyek régmúlt idők, máshol már kihalt tanui, ilyenek például hazánkban a lápokhoz kötődő ún. jégkori reliktumfajok, amelyek csak a speciális lápi körülmények között maradhattak fenn. A kis foltokban hosszú ideig elzártan megőrződő populációkban fajképződési folyamatok is történnek, ennek folyamán bennszülött lokális fajok, ún. [[endemikus élőlény|endemizmusendemizmusok]]ok alakulnak ki. Ezen reliktum és endemikus fajok megőrzése gyakran egy egészen kis lápfolt megmaradásán múlik, hiszen esetleg a világon sehol máshol nem fordulnak elő.

* [1.] Bándi, Gy. (szerk.) (2001): Környezetvédelmi jogesetek és a szakértői tevékenység (Környezetvédelmi Kiskönyvtár 10.) – KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest

* [2.] Borhidi, A, Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1.-2. – A KöM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 6., Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest

* [3.] Chichilnisky, G. (1996): The Economic value of Earth’s resources – Trends in Ecology and Evolution, 11: 135-140.

* [4.] Costanza, R., Segurea, O., Martinez-Alier, J., (1996): Getting down to Earth: Practical Applications of Ecological Economics – Island Press, Washington, D.C.

* [5.] Costanza, R., d’Arge, R., de Groot, R., Farber, S. (1997): The value of the word’s ecosystem services and natural capital. – Nature, 387:253-260.

* [6.] Degen Á., Gáyer GY., Scheffer J. (1923): Magyar láptanulmányok. Magyar Botanikai Lapok 22: 1–116.

* [7.] Dömsödi J. (1988): Lápképződés, lápmegsemmisülés. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.

* [8.] Érdiné Szekeres Rozália (szerk.) (2002): Nemzeti Ökológiai Hálózat 3 – Lápok – KöM Természetvédelmi Hivatala)

* [9.] Faragó, T. Kerényi, A. (2003): Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Debreceni Egyetem, Budapest-Debrecen

* [10.] Fekete, G., Molnár, Zs., Horváth, F. (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer – MTM, Budapest.

* [11.] Kerekes, S., Szlávik, J. (1999): A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei (2., javított kiadás) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

* [12.] Lájer K. (1998): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. Tilia 6: 84–238.

* [13.] Margóczi, K. (1998): Természetvédelmi biológia – egyetemi tankönyv, JATEPress, Szeged.

* [14.] Marx György (1993): Napfény, üvegház, éghajlat – Fizikai Szemle 1993/4: 132-139.

* [15.] Mendelsohn, R. (2001): Economic value of biodiversity, measurements of In: Encyclopedia of Biodiversity, Volume 2. pp. 285–304.

* [16.] Molnár, Zs., Horváth, F., Litkey, Zs., Walkovszky, A. (1997): A Duna-Tisza közi kőrises égerlápok története és mai állapota – Természetvédelmi Közlemények 5-6. Magyar Biológiai Társaság, Budapest.

* [17.] Pataki, Gy., Takács-Sánta, A. (szerk.): Természet és gazdaság, Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény – Typotex Kiadó, Budapest

* [18.] Standovár, T., Primack, R.B. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai – egyetemi tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

* [19.] [[Vida Gábor (biológus)|Vida Gábor]] (1995): Diverzitási stratégia és koevolúció a bioszférában – [[Természet Világa]] 1995/I. különszám: 51-56

* [20.] Zólyomi B. (1936): Tízezer év története virágporszemekben. [[Természet Világa|Természettudományi Közlöny]] 68: 504–516.