Wikipédia

„Szászánida művészet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a A(z) Shapuri.jpg nevű fájlt Fastily törölte a Commonsból: „Per commons:Commons:Deletion requests/File:Shapuri.jpg”
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 791 szerkesztés
a Bot: fr:Art sassanide egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[Kép:Sassanid king Louvre MAO122.jpg|bélyegkép|Szászánida király szobra a [[Louvre]]-ban. Keleties hatások.]]
[[Fájl:Cameo Shapur Valerianus Bab360 CdM Paris.jpg|bélyegkép|jobb|Sápur legyőzi Valeriánus császárt ([[Francia Nemzeti Könyvtár]] Éremgyűjteménye)]]
A '''Szászánidák''' dinasztája [[224]]-től [[642]]-ig uralkodott a mai [[Irán]] területén az [[iszlám]] hódítása előtt, eredetileg Persis (ma [[Fársz tartomány|Fársz]]) tartományban. Sajátos udvari művészetet hoztak létre, mely az [[Óperzsa művészet|ókori perzsa művészetművészetből]]ből táplálkozott, szemben a [[hellenisztikus civilizáció|hellenisztikus műveltségű]] [[pártusok]]kal. Támáiban és jellegében ezért önálló maradt, bár nem volt mentes a görög-római hatásoktól sem. A Szászánida Birodalmat bár nevezik Újperzsa Birodalomnak is, az újperzsa művészet már az iszlám témaköréhez tartozik.
 
== Építészet ==
Főként az uralkodók által emeltetett épületek jelentősek, illetve maradtak fenn: paloták, várak, hidak és tűztemplomok. Palotáik általában két nagyobb részre tagozódnak. A trónteremmel együtt említendő fogadószobákra és a mögöttük lévő lakóhelyiségekre, melyek udvart zártak körül. Ismerték és használták a [[boltív]]et és a kupolát. A paloták falait [[freskó|freskókkal]]kkal borították, gyakran díszítették őket [[medveköröm|akantuszlevelekkel]] és más római motívumokkal, de ezekhez keleti motívumokat (ivó szarvas, pávasárkány) kevertek. Jelentős paloták találhatók Firuzabad, Ivan, Karkhah, Sarvistan és Bisapur városokban. Római hatás érvényesül a hidakon is, [[I. Sápúr szászánida király|I. Sápúr]] például római foglyokkal építtette meg hídját.
 
== Szobrászat ==
 
A legtöbb fennmaradt szobrászmunka dombormű. Témájuk az uralkodó dicsőítése. Vallásos tisztelettel mutatják be az uralkodót, amint a trónon ül, áldozatot mutat be, vendégeit fogadja, családja körében áll az udvar főembereivel. A leghíresebb [[dombormű]] [[I. Sápúr szászánida király|I. Sápúr királyt]] ábrázolja [[Publius Aurelius Valerianus római császár|Valeriánus császár]] legyőzése közben. A legkorábbi emlékek még pártus hatásról tanúskodnak, később I. Sápúr király idejétől kezdve ruhaábrázolás és komponálásmód terén is görög hatás érvényesül. A szászánida művészet utolsó korszakában egyre több keleti hatás érvényesült, ez kissé elmosta eredeti jellegét.
 
== Fémművesség ==
 
Rendkívül fejlett ismereteik voltak fémművesség terén. Ismerték a bizánciaktól származó [[rekeszzománc]]ot. Arany- és ezüsttárgyaik figurális ábrázolásai is az uralkodót dicsőítik: vadászati és lakomajelenetek. Kedvelték a fényes ékszereket, karpereceik, nyakékeik, fülbevalóik Európa más területéről is előkerültek. Az előkerült gemmákon portrék és történeti események láthatók.
 
== A szászánidák sziklaművészete ==
A csaknem fél évezreden át uralkodó pártus arszakidák legyőzésével a szászánidák átvették az Iráni Birodalom irányítását. A győztes csata jeleneteit a [[firuzabad]]i sziklafaragásokon örökítették meg. Ezeken [[I. Ardasír szászánida király|I. Ardasír]], az első [[Szászánida uralkodók listája|szászánida]] uralkodó, és fia, [[I. Sápúr szászánida király|I. Sápúr]] lovagi küzdelemben győzi le az utolsó pártus fejedelmet, [[IV. Ardaván pártus király|IV. Ardavánt]]. A sziklafrizen a lovagi kopjákkal az ellenfelet a nyeregből kivető szászánidák bennünket, magyarokat, egy gyakran látható jelenetsorra is emlékeztetnek. A [[I. László magyar király|Szent László]] legenda falképciklusán mindig szerepel Szent László király fegyveres harca a leányrabló [[kunok|kunkunnal]]nal.
[[Kép:Corniche.cloitre.cathedrale.Puy.png|bélyegkép|Épületdísz]]
A szászánidák nemzetsége ismét csaknem egy fél évezreden át uralkodott, és ismét naggyá tette az Iráni Birodalmat. [[Bisapur]]ban faragták a sziklafalba azt a jelenetet, melyben [[Ahura Mazda]], az ég ura, átnyújtja a fejedelmi diadémot az új iráni királynak, a szászánida dinasztiát a hatalomba juttató I. Ardasírnak. [[I. Huszrau szászánida király|I. Huszrau]] király csaknem ötven évig uralkodott. A szászánida kori Irán talán az ő ideje alatt érte el fénykorát. Ezüst tálakon, aranyozott háttérrel, trónjelenetben látjuk őt, és ahogyan a magyar király körül is a főurak egy ideig, itt is állnak a kormányzat tagjai.
21. sor:
A Szászánida-dinasztia bukása után művészetük még számos elemében századokig továbbélt. A belső-ázsiai sztyeppei népek díszítőművészete és a kialakuló iszlám művészet is sokat átvett a szászánida művészetből.
 
== Források, hivatkozások ==
* ''Művészeti lexikon,'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968.
* R. Ghirman: ''Parthes et Sassanides, (L'Univers des Formes),'' Pais, 1962.
* [http://www.art-and-archaeology.com/timelines/mideast/sasanian.html Szászánida műtárgyak gyűjteménye]
{{Commonscat |Sasanian art}}
 
33. sor:
[[Kategória:Ókori művészet]]
[[Kategória:Szászánida Birodalom|Muveszet]]
 
{{Link GA|fr}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szászánida_művészet”