„Malom” változatai közötti eltérés

A '''malom''' szilárd anyagok őrlésére szolgáló berendezés illetve létesítmény. Hagyományosan [[szél]] vagy vízi energia hajtotta; ahol ez nem állt rendelkezésre ott az [[Állatok|állat]]i erővel hajtottforgatott szárazmalmok terjedtek el. A hasonló meghajtású egyéb munkát végző létesítményeket is malomnak hívja a népnyelv. pl.: [[fűrészmalom]], [[papírmalom]].

Malomnak neveznek másrészt minden olyan gépet, melyami darabos anyagok darabolására, őrlésére szolgál. Ezeket a darabolás elvi működése alapján különböztetik meg: [[kalapácsmalom]], [[golyós malom]], [[görgős malom]] (Koller-járat), malomventilátor.

* gabonaörlőgabonaőrlő malom

* paprikaörlőpaprikaőrlő malom (paprika malompaprikamalom, pl. Szegeden)

Az ember a gabonaféléket már a legrégibb időkben eledelül használta, eleinte nyersen, később megpörkölve. Amikor a gabonából előbb [[liszt]]et és ebből kenyeret készítettek, a felaprítást lapos kövek között kézzel, majd fa-, kő-, kiégetett agyag- és fémmozsarakban kézi sulykokkal végezték. Később ezen zúzósulykokat emelőkkel mozgatták. A tulajdonképpeni malom akkor keletkezett, amikor a felapritást forgó mozgással eszközölték, és ettől fogva a malom három rendszer szerint fejlődött. Az első a, valószinűleg a legrégibb rendszer szerint egy csésze- vagy üst-alakúüstalakú alsó kőben egy abba beleillő felső kő járt, melyetamit egy rajta keresztül illesztett rúddal a nők vagy a rabszolgák körülforgattak, éss csak később kezdték erre a célra a háziállatokat használni és a gabonának gyorsabb felaprítása végett a köveket rovátkolni. Az őrlemény kiszedése végett a nagyobb sulyokalakú felső követ kiemelték és az alsó követ kiürítették. A herkulanumherculaneum-pompejiipompeji ásatásokból a rómaiaktól maradt ilyen malmok már tökéletesebbek, amennyiben a gabonának folytonosabb felöntését engedik és az őrleményt folytonosan és önműködőleg kivezetik.

A helyben álló, alsó kúpos kő (meta) fölé a kettős kúp szerintkúpra alakított felső követ helyeztek, amely a belső részében levő kereszttel és csappal az alsó kövön nyugszik és forgatórudak segélyével kézzel vagy állatokkal körülforgatták. A forgó kőnek felső kúpja a gabona felöntésére, alsó kúpja pedig a felaprításra szolgált. A felső kőnek az alsó kőhöz közelebb vagy távolabbra való állításával az őrlemény finomságát változtathatták.

A második rendszer szerint két hengeralakú kő sík lapjaival egymásra van fektetve és az alsó kő a nyugvó, a felső pedig a forgó. Ezen rendszer szerint fejlődött ki a mai malom, vagy helyesebben a kőjárat. Régen a malomkőnek csak csekély 0,3-0,5 méter átmérője és aránylag csekély súlya volt. EbbőlEzzel magyarázható megaz azona körülmény, hogy az ókori harcokban az emberek malomkövekkel is dobálóztak.

A forgó malom harmadik rendszere szerint a hengeralakú malomkő hengerfelületével körben gördül. A rómaiak az ilyen malmokat az olajkészítésnél használtak, s ezeknél két malomkő közös teknőben közös tengely körül körben gördült. A forgatást a forgató rúddal előbb kézzel, később állatokkal végeztették. Ezen rendszerből kifejlődöttfejlődött ki a mai görgő malom (korompár).

HerkulanumHerculanum-pompejiipompeji leletek bizonyítják, hogy a rómaiak már [[Krisztus]] születése idejében - de már előbb is - állatokkal is hajtatták malmaikat. A vizikerékkel hajtottforgatott malomról Strabo teszi az első említést, amely szerint Nagy Mithridates (Kr. e. 137-64) székhelyén vízimalom létezettlett volna. Bizonyos azonban, hogy [[Augustus császár]] idejében [[Róma|Rómában]] a [[Tiberis]]en már vízi kerekekkelvízikerekekkel hajtott malmok voltak. A vízimalmok [[Európa|Európában]] csak a [[IV. század]]ban szorították ki általánosabban a kézi és az állatokkal hajtott ún. száraz malmokat, amikor a [[kereszténység]] terjedésével a [[rabszolgaság]] is eltűnt. Azóta a vízimalmok mindenfelé elterjedtek.

A szélkerékkel hajtott szélmalmok a keresztes háborúk idejében keletkeztek, először [[Franciaország]]ban, valószínűleg 1040 körül, biztosabban 1105-ben, [[Anglia|Angliában]] pedig 1143-ban. [[John Smeaton]] 1781-ben építette az első gőzmalmot, amiben egy Newcomen-féle gőzgéppel vizet emeltetett a malmot hajtó fölülcsapó vízikerékre. Gőzgéppel közvetlenül hajtott malmot 1784-ben [[London]]ban állítottak fel először, amelynek 50 lóerejű gőzgépét [[Matthew Boulton]] és [[James Watt]] szállították, a malom 10 kőjáratának a hajtására.

Bélaváry Burchard Konrád 1885-ös országos kiállítási jelentése szerint, Magyarországon legrégibb keletkezésüek a vízimalmok, és ezek közül még akkor is öt olyan állt fenn, amelyekamelyeket a [[XI. század]] elején keletkezteképítettek. A vízimalmokat kötettékkövették a száraz malmok, melyek közül három a [[XVII. század]]ból való. A szélmalmokSzélmalmok hazánkban csak a [[XIX. század]] elejénelejétől keletkeztekműködtek. Az első nagyobb szabású és segédgépekkel berendezett vízimalmot nálunk [[Károlyi Lajos]] gróf építtette [[Nagysurány]]ban (Nyitra). Az első gőzmalmot ugyanezen időtájbanazidőtájt, [[Sopron]]ban állították fel, de ez nem volt életképes, úgy hogyúgyhogy a hazai gőzmalmok sorában az 1839-ben alapított pesti József-hengermalom volt az első. Ezen időtől kezdve, a nagyobb szabású műőrlésre berendezett malmok évről -évre szaporodtak.

* [[Mohács]]; [[vízimalom]] a Csele -patakon