„Plótinosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Az igekötőt csak a saját igéjével írjuk egybe, a közbeékelt segédigével nem! A mondat tagadása segít dönteni. Lásd még: WP:ELÍR#Igekötők egybe- és különírása (kézi botszerkesztés) |
a Bot: fr:Plotin egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
||
14. sor:
|honlap =
}}
'''Plótinosz''', Plótinos, Plotinus ([[Lükón]], [[Egyiptom]], Kr. u. [[203]] – Campania tartomány, [[Itália]], Kr. u. [[269]])
</ref>
29. sor:
A plótinoszi filozófia középpontjában az ''Egy'' áll, amely az abszolút jóságot, abszolút teljességet jelenti. Minden egyes létező levezethető az Egyből és egyetlen létező sem létezhet az Egyen kívül. Az Egyről viszont nem mondható el, hogy létező lenne, mivel az Egy a létezésnél korábbi. Az egy az első.
A testi világ úgy jött létre, hogy Egy túltelítettsége miatt kicsordul, Plótinosz szavaival: kisugárzik akár a fény a [[Nap]]ból. Ezt a folyamatot nevezzük ''emanációnak'': a létezés magasabb foka leképződik egy alacsonyabb szintre. Mikor az Egy kicsordul, először minden dolog ősképeinek, az ideáknak a szférája a Nousz (szellem) keletkezik. A Nousz további emanációja a lélek. A lélek
Az ember akkor képes megpillantani a Nouszt és akár az Egyet is, ha sikerül neki „isteni révület”be, extázisba esnie. A révület során tapasztalt dolgokat szavakba önteni nem lehet, csak az tudja, aki ezt átélte. Az Egyet azonban csak akkor pillanthatjuk meg teljességében, amikor a lelkünk elvált a testünktől, azaz a halálunk után. De ez csak az erkölcsös életet élt embereknek adatik meg, akik bűnökben éltek, azoknak újjá kell születniük mindaddig, míg megbánják bűneiket és felismerik, hogy az igazi hazájuk azon a 'helyen' van, ahonnan igazából származnak, az Egynél.
== Művei ==
* Plotinos: ''A szépről és a jóról'', fordította [[Techert Margit]], Budapest: Pfeifer, 1925 (Filozófiai könyvtár 9) [Enneaszok I 6, V 1, V 5, V 8, V 9, VI 9]
* Plotinos: ''Istenről és a hozzá vezető utakról (Szemelvények Plotinos Enneasaiból)'', fordította és magyarázatokkal ellátta Magyarné Techert Margit, Budapest: Officina, 1944 (Officina Könyvtár 66-67) [Enneaszok II 9, III 5, III 8, IV 8, VI 7]
42. sor:
* Plótinosz: A szellem, az ideák és a létező. [Enn. V 9], ford. Lautner Péter, in Pál József és mások (szerk.): ''Hermetika, mágia,'' 1995, 109-116. o.
=== Plótinoszról magyarul ===
* [[Bene László (filozófus)|Bene László]]: Mozgás és idő Plótinosznál. ''Magyar Filozófiai Szemle'' 42 (1998) 9-56. o.
* [[Techert Margit|Magyaryné Techert Margit]]: ''A hellén újplatonizmus története'', Budapest: MTA, 1934 (Az Akadémia filozófiai könyvtára 8.)
* Magyaryné Techert Margit: Plotinos és Szent Ágoston. ''Athenaeum''
* Magyaryné Techert Margit: Plotinos esztétikája. ''Esztétikai Szemle'' 8 (1942) 3-10. o.
* Techert Margit: Plotinus és a campaniai »pedagógiai provincia« (Platonopolis) felállításának terve. ''Magyar Paedagogia'' 41 (1932) 75-83. o.
52. sor:
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* ''Atlasz – Filozófia''; Athenaeum Kiadó 1999. ISBN
* Bertrand
* ''Filozófiai kisenciklopédia''; Magyar Könyvklub, 1993. ISBN
* [http://books.google.hu/books?id=v0paDinOOqMC&printsec=frontcover&dq=plotinus&hl=hu&ei=MY32TIuZN9uI4gan0aSKBw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCYQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false Gerson Lloyd P.: Plotinus; Routledge, 1998 ISBN
{{DEFAULTSORT:Plotinosz}}
62. sor:
{{Link FA|de}}
{{Link GA|fr}}
| |||