„Rinocérosz (Dürer metszete)” változatai közötti eltérés

A portugál felfedezők elérték azt, ami [[Kolumbusz Kristóf|KolumbuszKolumbusznak]]nak nem sikerült: [[Afrika]] partjait követve, a [[Jóreménység foka|Jóreménység fokát]] megkerülve, majd az [[Arab-tenger]]t átszelve, 1498-ban eljutottak [[India|Indiába]]. A következő évtizedekben nagy hasznot húztak a gyümölcsöző fűszer-kereskedelemből. 1510-ben [[Portugália]], [[Afonso de Albuquerque]] vezetésével, meghódította az indiai [[Goa]] területét (ami [[Diu]] és [[Daman]] kisebb enklávéival együtt egészen 1961-ig portugál gyarmat maradt), és további kereskedelmi állomások sorát létesítette az indiai tengerparton.

A vadállatot tudósok és kíváncsiak egyaránt megvizsgálták, és a fantasztikus lényt leíró levelek gyorsan terjesztették a hírt Európában. A híressé vált orrszarvú első ábrázolása egy versike illusztrációja volt, amelyet a [[firenze]]i [[Giovanni Giacomo Penni]] 1515. július 13-án tett közzé [[Róma|Rómában]], alig nyolc héttel az orrszarvú Lisszabonba érkezése után.<ref>{{cite web|url= http://www.uhu.es/programa_calidad_literatura_amatoria/etiopicas/num_2/serani.pdf |title= Giovanni Giacomo Penni, ''Forma e natura e costumi de lo rinocerote'' (…). |publisher= Etiopicas|first= Uga|last= Serani|year= 2006|language= olasz és spanyol|accessdate=2010-07-26}}</ref> A vers egyetlen ismert, fennmaradt példányát [[Sevilla|Sevillában]], az ''Institución Colombina'' őrzi.

Dürer metszetének 1515-ös első kiadását több másik követte halála, 1528 után, többek között két kiadás az 1540-es években, és további kettő a század végén.<ref>{{Opcit|név = Clarke, T. H. | cím = The Rhinoceros from Dürer to Stubbs: 1515–1799 | oldal = 23 }}</ref> A későbbi nyomatok hatsoros szöveget tartalmaznak.<ref name="lambe"/> 1620 körül színes nyomódúcot is készítettek, hogy ''[[chiaroscuro]]'' nyomatokat lehessen előállítani két tónusban (amint az Willem Janssen [[amszterdam]]i nyomatán látható).<ref>{{cite web|url= http://www.impact2003.uct.ac.za/ric_an.html |title= The Journeyman Artist |publisher= University of the West of England |accessdate= 2010-07-26 |first= Richard |last= Anderton |year= 2003|language= angol}}</ref> Tovább használták az eredeti dúcot is, bár a későbbi nyomatokon már látszik a szú nyoma és egy repedés is, ami az orrszarvú lábán keresztül fut.<ref>{{Opcit|név = Quammen, D. | cím = The Boilerplate Rhino: Nature in the Eye of the Beholder | oldal = 206 }}</ref>

A kép, hibái ellenére, rendkívül népszerű maradt. Egészen a 18. század végéig az orrszarvú hiteles ábrázolásának tartották. Ez a kép volt a forrása a természettudományos művek illusztrációinak, beleértve sok más között [[Sebastian Münster]] ''Cosmographiae'' (1544), [[Conrad Gessner]] ''Historiae Animalium'' (1551) és [[Edward Topsell]] ''Histoire of Foure-footed Beastes'' (1607) című művét. [[Alessandro de’ Medici]] 1536 júniusában egy Dürer metszete alapján készült orrszarvú-képet választott jelképéül, „Non buelvo sin vencer” felirattal (régi spanyol nyelven: „Nem térek vissza győzelem nélkül”).<ref>{{Opcit|név = Bedini S. | cím = The Pope's Elephant | oldal = 192 }}</ref> Párizsban az új francia király, [[II. Henrik francia király|II. Henrik]] 1549-es bevonulása alkalmából készült dekoráció részeként egy [[Jean Goujon]] által tervezett 21&nbsp;méter magas obeliszk előtt állították fel a Dürer képe alapján készült rinocérosz-szobrot.<ref>{{Opcit|név = Bedini S. | cím = The Pope's Elephant | oldal = 193 }}</ref> Hasonló rinocérosz [[dombormű]]ve díszíti a [[pisa]]i katedrális bronzból készült nyugati kapuját. Dürer művét számos festményen és szobron jelenítették meg, népszerű lett [[porcelán]]ból elkészítve is. A pontatlan Dürer-rajz népszerűségének az sem ártott, hogy 1580 és 1588 között [[Madrid]]ban egy élő indiai orrszarvú volt látható, pedig erről is készített egy metszetet Philippe Galle [[Antwerpen]]ben 1586-ban; valamint egy élő orrszarvú londoni bemutatása sem egy századdal később, 1684–86 között, majd 1739 után.<ref>{{Opcit|név = Clarke, T. H. | cím = The Rhinoceros from Dürer to Stubbs: 1515–1799 | fejezet = 2., 3. }}</ref>

A [[18. század]] második felétől aztán már hanyatlásnak indult Dürer képének népszerűsége. Egyre több élő orrszarvút szállítottak Európába és mutattak be a kíváncsi közönségnek, ezért a korábbinál pontosabb ábrázolások születtek. [[Jean-Baptiste Oudry]] életnagyságú „portrét” festett a Clarának elnevezett orrszarvúról 1749-ben,<ref>A képet lásd [http://commons.wikimedia.org/wiki/Image:Clara_1749_Oudry.jpg itt:]</ref> Londonban pedig [[George Stubbs]] 1790 körül festett egy nagy orrszarvú-képet. Mindkét festmény jóval pontosabb ábrázolása volt tárgyának, mint Dürer metszete, és a reális ábrázolás lassan kezdte kiszorítani Dürer látomását az emberek tudatából. Oudry festménye alapján készült egy metszet [[Georges-Louis Leclerc, Comte de Buffon|Buffon]] enciklopédikus műve, a ''Histoire naturelle'' számára, amit aztán széles körben másoltak.<ref>{{Opcit|név = Clarke, T. H. | cím = The Rhinoceros from Dürer to Stubbs: 1515–1799 | oldal = 64 }}</ref> 1790-ben [[James Bruce]] útleírása a [[Nílus]] forrásának kutatásáról (''Travels to discover the source of the Nile'') már elvetette Dürer munkáját azzal, hogy az „minden részletében csodálatosan rossz”, és az „azóta született összes torz ábrázolás forrása”. Ennek ellenére Bruce saját rajza az afrikai [[szélesszájú orrszarvú|fehér orrszarvúról]], ami megjelenésében alaposan különbözik az indiaitól, még mindig tartalmaz gyanús, téves egybeeséseket Dürer munkájával.<ref>{{cite book|author= Alperson, Philip A.| title= The Philosophy of the Visual Arts |year= 1992| publisher= Oxford University Press US|id= ISBN 01950597510-19-505975-1|pages= 80}}</ref>

[[Umberto Eco]], a [[szemiotika]] művelője, azt írja, hogy a Dürer által rajzolt pikkelyek és lemezek az állat ábrázolásának szükséges elemeivé váltak még azok számára is, akik tudták, hogy ezek nem léteznek, mivel felismerték, hogy „ezek a konvencionalizált [[grafika]]i jelzések jelentik a „rinocéroszt”, az [[Ikon (szemantika)|ikont]] (mint szemantikai fogalmat) értelmező személy számára”. Azt is hozzáteszi, hogy az orrszarvú a valóságban durvább, vadabb állat, mint azt megjelenése mutatja, és a lemezek meg a pikkelyek bizonyos fokig ezt a nem-vizuális információt is közvetítik a néző számára.<ref>{{cite book|author= Eco, Umberto| title= Theory of Semiotics |year= 1978 |publisher= Indiana University Press |id= ISBN 253202175 |page= 205}}</ref>

* {{cite book |last=Bedini |first=Silvano A |title= The Pope's Elephant |year= 1997 |publisher= Carcanet Press |location= Manchester |chapter= 5. fejezet: „The Ill-Fated Rhinoceros”|id= ISBN 18575427701-85754-277-0| language= angol}}<!--(különösen az 5. fejezet: "The Ill-Fated Rhinoceros")-->

* {{cite book |last=Clarke |first=T. H. |title= The Rhinoceros from Dürer to Stubbs: 1515–1799 |year=1986 |publisher= Sotheby's Publications |location= London |chapter= 1. fejezet: „The first Lisbon or 'Dürer Rhinoceros' of 1515”|id= ISBN 08566732260-85667-322-6 |language= angol }}<!--(különösen az 1. fejezet: "The first Lisbon or 'Dürer Rhinoceros' of 1515")-->

* {{cite book |last= Quammen |first= David |title= The Boilerplate Rhino: Nature in the Eye of the Beholder |year= 2000 |publisher= Scribner |language= angol |id= ISBN 06848372850-684-83728-5 | pages= 201–209}}

* [http://vektordb.lafkon.net/2005/LAFKON_050709--rhinob.pdf''Vector Graphic Adaption of Dürer's Rhinoceros''] PDF fájl [http://www.lafkon.net LAFKON] (creative commons licence)

* [http://www.britishmuseum.org/research/search_the_collection_database/search_object_details.aspx?objectid=1344252&partid=1&searchText=PPA46371&fromADBC=ad&toADBC=ad&numpages=10&orig=%2fresearch%2fsearch_the_collection_database.aspx&currentPage=1 A Rinocérosz a [[British Museum]] gyűjteményében, regisztrációs szám: 1895,0122.714.]