„Clara Zetkin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Képgaléria: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: sv:Clara Zetkin egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
25. sor:
| PORT.hu =
}}
''' Clara Zetkin''' (Született: ''Clara Eissner,'' [[Wiederau]], [[1857]]. [[július 5.]] – [[Szovjetunió]], Arhangelszkoje, [[1933]]. [[június 20.]]) [[németek|német]] [[Szocializmus|szocialista]] politikus és [[Feminizmus|nőjognőjogi]]i harcos. [[1917]]-ig Németország Szociáldemokrata Pártjának aktív tagja volt, ezután pedig Németország Független Szociáldemokrata Pártjához (USPD) csatlakozott, annak is a szélsőbaloldali szárnyához, a [[Spartakista Liga|Spartakista Ligához]], melyből később a [[Németország Kommunista Pártja]] (KPD) kialakult. Ezen párt színeiben volt képviselő a [[Reichstag (épület)|Reichstagban]] a [[Weimari köztársaság]] idején [[1920]] és [[1933]] között.
 
== Élete ==
=== Ifjúkora ===
[[Fájl:Clara Zetkin.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Clara Zetkin [[1897]]-ben]]
A [[szászország]]i Wiederauban született. Tanárnak tanult, [[1874]]-től kezdve kapcsolatokat épített ki a német nőjogi mozgalommal és a munkásmozgalommal. [[1878]]-ban csatlakozott a Szocialista Munkáspárthoz (''Sozialistische Arbeitpartei,'' SAP). Ezt a pártot [[1875]]-ben alapították, két korábbi párt egybeolvadásának gyümölcseként. Az egyik az ADAV volt, amit [[Ferdinand Lassalle]] alapított, a másik pedig az SDAP, melyet [[August Bebel]] és [[Wilhelm Liebknecht]] hoztak létre. [[1890]]-ben nevüket [[Németország Szociáldemokrata Pártja|Német Szociáldemokrata PártPártra]]ra (SPD), változtatták.
 
=== Pályafutása ===
Mivel [[Otto von Bismarck|Bismarck]] [[1878]]-ban betiltotta a szocialista mozgalmakat, [[1882]]-ben Zetkin [[Zürich]]be ment, majd később [[Párizs]]ban élt. Párizsban töltött ideje alatt fontos szerepet játszott a Nemzetközi Munkásközösség vagyis az [[Első Internacionálé]] nevű szocialista csoport létrehozásában. Ekkoriban vette fel társa, egy orosz forradalmár Ossip Zetkin nevét. A férfitól egyébként a későbbiekben két fia született. Később hozzáment Georg Friedrich Zundelhez, a híres művészhez, akinek [[1899]]-től [[1928]]-ig volt felesége.
 
Az SPD-ben Zetkin és nagyon közeli barátja és elvtársa, [[Rosa Luxemburg]] voltak a fő figurái a szélsőbaloldali forradalmi szárnynak. Vele együtt támadta [[Eduard Bernstein]] revizionista nézeteit. Zetkint érdekelték a nők politikai jogai, harcolt az egyenlő lehetőségekért és a nők választójogáért. Ő a megalapítója a szociáldemokrata női mozgalomnak Németországban. [[1891]]-től [[1917]]-ig ő szerkesztette az SPD nőknek szóló újságját, az „Egyenlőség”-et (''Die Gleicheit''). 1907-ben ő lett a vezetője az SPD újonnan alapult női tagozatának. Ő hozta létre az első [[nemzetközi nőnap]]ot, [[1911]]. [[március 8.|március 8]]-án.
 
Az [[első világháború]] alatt Zetkin, [[Karl Liebknecht]], [[Rosa Luxemburg]] és egyéb befolyásos SPD párti politikusok visszautasították a párt „Burgfrieden" politikáját (vagyis azon szerződés betartását, melyet a kormánnyal írtak alá, és arról szólt, hogy tartózkodnak a háború alatt minden sztrájktól). Egyéb háborúellenes aktivistákkal együtt Zetkin rendezett egy nemzetközi szocialista női háborúellenes konferenciát [[Berlin]]ben [[1915]]-ben. Háborúellenes nézeteiért többször letartóztatták a háború alatt.
 
[[1916]]-ban Zetkin egyik volt a [[Spartakista Liga]] és a Független Német Szociáldemokrata Párt (USPD) alapítóinak. A párt [[1917]]-ben levált anyapártjáról, az SPD-ről, a háború mellett kialakított nézetei miatt. [[1919]] januárjában az előző év novemberi [[német forradalom]] után megalapult a [[Németország Kommunista Pártja]] (KPD), melyhez Zetkin is csatlakozott, és képviselte a pártot [[1920]]-tól [[1933]]-ig a Reichstagban. Interjút készített [[Vlagyimir Iljics Lenin|LeninLeninnel]]nel a nőket érintő kérdésekről.
 
[[1924]]-ig Zetkin a KPD Központi Irodájának tagja volt, [[1927]]-től [[1929]]-ig pedig a párt Központi Bizottságának tagja. [[1921]] és [[1933]] között a [[Kommunista Internacionálé|III. Internacionálé]] vagyis a [[Komintern]] végrehajtó bizottságának tagja volt. [[1925]]-ben a német baloldali szolidaritási szervezet, a „Vörös segély" ''(Rote Hilfe)'' elnökévé választották. [[1932]] augusztusában a Reichstag rangidős házelnökeként felszólította az embereket, hogy harcoljanak a [[nemzetiszocializmus]] ellen.
77. sor:
* ''Válogatott beszédek és írások'' (Kossuth, 1961)
=== Idegen nyelven ===
* ''Clara Zetkin: Selected Writing,'' Clara Zetkin, 1991 ISBN 07178061110-7178-0611-1
* ''Clara Zetkin as a Socialist Speaker'' Dorothea Reetz, 1987 ISBN 07178064990-7178-0649-9
* ''On the History of the German Working Class Women's Movement'' Clara Zetkin, Alan Freeman (introduction) ISBN 07453045320-7453-0453-2
 
== Képgaléria ==
100. sor:
 
{{Link FA|sr}}
{{Link GA|sv}}