Wikipédia

„Európai Gazdasági Közösség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
Az alapító államok ki akarták terjeszteni az [[Európai Szén- és Acélközösség]]et a teljes gazdasági térre is, így 1957. március 25-én a [[római szerződés]] aláírásával létrehozták az EGK-t. Ennek célja a tagállamok gazdasági integrációja, ezen belül is a nemzetgazdaság egészére kiterjedő vámunió, majd az ezt követő tizenkét éves átmeneti idő után a [[közös piac]] létrehozása. Emellett megfogalmazásra kerültek szociális és politikai célok is, így az élet- és munkakörülmények javítása, a béke és a szabadság megszilárdítása, az európai integráció alapjainak létrehozása.<ref>{{Opcit|n=Czékmann-Kalas-Torma-Turkovics|o=19}}</ref>
 
Megszüntették egymásegymással közöttszembeni a [[vám]]okat (vámközösség). A külső országokkal szemben Egységes [[Vámunióvámunió]]t alakítottak ki, négy alapszabály alapján: ezek a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásaáramlását biztosítva. Közös versenypolitikát alakítottakdolgoztak ki, ezzel óvták a versenyt a torzulástól., Közösezen kívül közös politikát alakítottak ki a [[mezőgazdaság]] és a [[közlekedés]] terén. Koordinálták az egyes országok gazdaságpolitikáját és jogharmonizációra törekedtek. Ez az egyes nemzetközi piacokon a [[gazdasági verseny|versenyfeltételek]] egységesítését szolgálta.▼
A megvalósításhoz intézmények létrehozására is szükség volt, két paradigma mentén:▼
# Nemzeti érdekérvényesítés elve: eltérő érdekeket lehet ütköztetni.▼
# Nemzetek feletti elv (szupranacionális elv): olyan intézmény, amely nem a tagállamok, hanem a Közösség érdekeit képviseli.▼
 
▲Megszüntették egymás között a [[vám]]okat (vámközösség). A külső országokkal szemben Egységes [[Vámunió]]t alakítottak ki, négy alapszabály alapján: ezek a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása. Közös versenypolitikát alakítottak ki, ezzel óvták a versenyt a torzulástól. Közös politikát alakítottak ki a [[mezőgazdaság]] és a [[közlekedés]] terén. Koordinálták az egyes országok gazdaságpolitikáját és jogharmonizációra törekedtek. Ez az egyes nemzetközi piacokon a [[gazdasági verseny|versenyfeltételek]] egységesítését szolgálta.
Létrehozták az [[Európai Szociális Alap]]ot és az [[Európai Beruházási Bank]]ot. Társult viszonyt alakítottak ki az egykori tengerentúli [[Gyarmat (terület)|gyarmatokkal]].
 
32 ⟶ 29 sor:
 
== Tagok ==
A hat alapító állam, a „Hatok” Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia voltak. Rajtuk kívül később héthat állam csatlakozott még az évek során. Az első bővítésre 1973-ban került sor, amikor az [[Egyesült Királyság]], [[Írország]] és [[Dánia]] csatlakozott. 1981-ben [[Görögország]], 1986-ban [[Spanyolország]] és [[Portugália]] csatlakozott. A [[német újraegyesítés]] után a korábbi [[Kelet-Németország]] területe is a szervezet része lett.<ref>{{Opcit|n=Czékmann-Kalas-Torma-Turkovics|o=25-26}}</ref>
 
{| class="wikitable sortable"
127 ⟶ 124 sor:
|}
 
=== Az EGK és az EFTA kapcsolata ===
[[1958]]-ban az [[Egyesült Királyság]] szerette volna a Közösközös Piacotpiacot egy transzatlanti szabadkereskedelmi övezetté kiterjeszteni. Az elképzelést [[Franciaország]] megvétózta, ezért [[1960]]-ban a britek megszervezték az [[Európai Szabadkereskedelmi Társulás]]t (''European Free Trade Association'', EFTA), amelyhez a Közös Piachoz nem tartozó államok csatlakoztak. [[1973]] elejétől, amikor az Egyesült Királyság, [[Írország]] és [[Dánia]] is csatlakozott az EGK-hoz, tárgyalásokat kezdett az EFTA és az EGK a gazdaság több területén. [[1995]]-re négy kivétellel mindegyik EFTA tag csatlakozott az [[Európai Unió]]hoz.
 
== Szervei ==
▲A megvalósításhoz intézmények létrehozására is szükség volt, két paradigma mentén:
▲# Nemzeti érdekérvényesítés elve: eltérő érdekeket lehet ütköztetni.
▲# Nemzetek feletti elv (szupranacionális elv): olyan intézmény, amely nem a tagállamok, hanem a Közösség érdekeit képviseli.
Ennek megfelelően létrehozták a Miniszterek Tanácsát, amely az első elv alapján alakítottak, míg a második elvet a Bizottság képviselte. Ezeken kívül létrehozták még a Közgyűlést, a Bíróságot, a Gazdasági- és Szociális Bizottságot. Az intézményrendszer az [[egyesítő szerződés]] hatályba lépése után
 
== Idővonal ==
{{EU-idővonal}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Európai_Gazdasági_Közösség”