|
==A középkori Székelyföld társadalma==
A [[milkovimilkói püspökség|Milkóviaimilkóviai Püspökségpüspökség]] Leveleilevelei között, melyek 1096-1228 között íródtak, található egy oklevél, mely arról szól, hogy a székelyek már 1089-ben a jelenlegi Székelyföldön laktak.<ref>{{cite book |author=Benkő József |title=Milkovia, sive antiqui Episcopatus Milkoviensis |language=latin |authorlink=Benkő József |publisher=Kurzböck, Bécs |year=1781 |pages=55-57}}</ref> Ennek ellenére a történészek egy része azt állítja, hogy a székelyek többsége csak később jelenik meg ezen a területen, sőt voltak, akik megkérdőjelezték a levél datálását, mint Szabó Károlyt, a ''Székely Oklevéltár'' I. kötetének szerkesztője,<ref name=lpp>{{hiv-web |url=http://www.sigillum.hu/rendszerek/tudomany/lorincz-puspok-levelenek-pere/ |cím=Lőrincz püspök levelének pere |elérés=20140125}}</ref> ellenben nem kérdőjelezi meg a levél eredetiségét, mint mások. László K. Ferenc, ''Lőrincz püspök levelének pere'' írásában alátámasztja, hogy miért fogadható el a keltezés, illetve ezáltal azt is alátámasztja,<ref name=lpp/> hogy a székelyek hamarabb vették birtokukba, mint azt ahogy egyes történészek állítják: a [[13. század]] végéig. Templomai többségének alapító levelei ekkor vagy ennél korábban keltezettek, de tény, hogy ''Telegdszék'' (a későbbi Udvarhelyszék) székelyei a 12-13. században vándoroltak oda a mai [[Bihar megye]] területéről ([[Székelyhíd]], [[Mezőtelegd|Telegd]], [[Székelytelek]]).<ref>{{cite book |author=László László |coauthors=Vincze Zoltán |title=A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai (tankönyv) |publisher=Stúdium könyvkiadó, Kolozsvár |year=1999 |pages=55-57 |id=ISBN 9735422225}}</ref>
Területi közigazgatási egységeit [[szék (terület)|székeknek]] nevezték, ahogyan a többi autonómiával bíró népcsoport (pl. [[erdélyi szászok|szászok]], [[kunok]], stb) közigazgatási egységeit, eltérően az ország többi területi egységeitől, melyeket vármegyéknek neveztek.<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=17}}</ref> A sajátos székely autonómia elemi közül megemlíthető, hogy a székelység saját önálló jogalkotásra volt képes, melyeket elsősorban a székely nemzetgyűléseken elfogadott törvények, rendeletek alapoztak meg. A jogszabályalkotáson kívül, közigazgatási, bíráskodási és önálló katonapolitikai jogosítványokkal is rendelkeztek.<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=18}}</ref>
|
