„Ronald Reagan” változatai közötti eltérés

Reagan az [[Illinois]] állambeli Tampicóban született. Cipőkereskedő apja, az [[Írország|ír]] származású John „Jack” Reagan [[alkoholizmus]]a miatt anyja, Nelle Wilson tartotta egyben a családot. A család rosszRossz anyagi körülményeikörülményeik miatt, Ronald tanulmányai mellett kénytelen volt munkát vállalni (nyaranta például többször volt vízi mentő). [[1932]]-ben diplomázott [[szociológia|szociológiából]] és [[közgazdaságtan]]ból az illinois-i Eureka College-on.

1940-ben feleségül vette [[Jane Wyman]] színésznőt, akitől egy lánya született, Maureen (1941–2001) és örökbe fogadták Michaelt (1945–). Házasságuk több ok miatt (Reagan elfoglaltsága, illetve 1947-ben röviddel születése után meghalt második lányuk, Christine) megromlott, úgyhogy 1948-ban el is váltak. 1952-ben újra megházasodott, a szintén színésznő [[Nancy Davis]]-t vette el. Ebből a házasságából született Patti (1952–) és Ron (1958–).

A magas, jóképű Reagan a [[Warner Bros.]] filmgyár megbízásából, több tucat filmben szerepelt, általában mellékszereplőként. Leghíresebb filmjei: a ''Sötét győzelem'' ([[Humphrey Bogart]] és [[Bette Davis]] oldalán) vagy az ''Út Santa Fébe'' ([[Errol Flynn]] partnereként, [[Kertész Mihály]] rendezésében). A II.[[második világháborúbanvilágháború]]ban tartalékos volt a légierőnél, majd újra visszatért Hollywoodba.

Az [[1950-es évek]]ben egyre kevesebb filmszerepet kapott, valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy egyre inkább a politika felé fordult. Miután kétszer megválasztották a filmszínész-szakszervezet (SAG) elnökévé (1947–52 és 1959–60), a nagypolitika felé fordult. Utolsó filmjét 1967-ben forgatta a ''Gyilkosok'' címmel.

Bár fiatalon és színészként is a demokratákat (különösen [[Franklin D. Roosevelt]] politikáját) támogatta, mégis a Republikánus Pártba lépett be, [[1962]]-ben.

Többször már nem jelöltette magát kormányzónak, mert teljes erővel az elnökjelöltségre akart koncentrálni. [[1980]]-ban sikerült is pártja első számú jelöltjévé válnia, az elnökválasztáson pedig legyőznie az akkor hivatalban lévő [[Jimmy Carter]]t. Elemzők szerint sikerének oka a jó kampány mellett, Carter elnöknek az [[iráni túszdráma]] kapcsán mutatott tehetetlensége volt. Az amerikai túszokat végül elnökségének első napján engedték haza az iráni túszejtők, így is kifejezve CarterCarterrel elleniszembeni ellenszenvüket.

Két hónappal hivatalba lépése után, [[1981]]. [[március 30.|március 30-án]] egy [[New York]]-i elmebeteg taxisofőr, [[John Hinckley|John W. Hinckley]] merényletet követett el Reagan ellenellene. Az elmebeteg taxisofőr állításaÁllítása szerint ő csak lemásolta az akkoriban divatos ''[[Taxisofőr]] (Taxi Driver)'' című film egyik jelenetét, hogy megmentse a filmben játszó [[Jodie Foster]]t, akibe halálosan szerelmes volt. A merényletről [[2001]]-ben ''[[A Reagan elleni merénylet]]'' címmel film is készült.

Elnöksége idején folytatta a már kormányzóként megkezdett – a neves közgazdász [[Milton Friedman]] által inspirált – neokonzervatív gazdaságpolitikát, melyet ''Reaganomics''-nak is neveztek. Próbálta csökkenteni az állam gazdasági és szociális szerepvállalását, nagyarányú jövedelemadó-csökkentést hajtott végre, és jelentősen növelte a fegyverkezési kiadásokat. Bár költségvetési szigort hirdetett meg elnöksége elején, az államháztartási [[deficit]]et nem sikerült csökkentenie.<ref>[http://www.an-no.hu/index.php?cikk=2692 Reaganomics, az ajzószer, amely elpusztította a Szovjetuniót] – Anno online történelmi magazin</ref>

[[1983]]-ban tanácsadói (többek között [[Teller Ede]]) javaslatára meghirdette az SDI-t ''(Strategic Defence Initiative),'' vagy közismertebb nevén [[csillagháborús program]]ot, melynekamelynek kulcsszerepe volt a [[Szovjetunió]] végleges megroppantásában. A fegyverkezési verseny újraindítása jegyében közép-amerikai államokban tervezett [[intervenció]]t, az ottani USA-val ellenséges rezsimek megdöntése céljából. Az ellenzékiek felfegyverzésén és támogatásán kívül Nicaragua esetében a légierő bevetésére is sor került (ez utóbbi akciót 1986-ban a [[hága]]i [[Nemzetközi Bíróság]] törvénytelennek találta). 1983-ban a szovjetveszélyre hivatkozva amerikai csapatok megszállták [[Grenada|Grenadát]] és megdöntötték [[Maurice Bishop]] [[kuba]]i típusú rezsimét.

A Szovjetunió és [[Afganisztán]] között kirobbant konfliktusbankonfliktusba direkt módon nem avatkozott be, de támogatta a szovjetellenes [[terrorista]] akciókat elkövető [[mudzsaheddinek]]et.

1989-ben, mikoramikor befejeződött második elnöki mandátuma, saját alelnökét, [[George H. W. Bush|Busht]] ajánlotta utódjául, ezzel is biztosítva politikájának folytatását.