„Magyarországi népszavazások” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
A Deák-féle 1867-es kiegyezéskor Magyarország függetlensége csak részlegesen valósult meg, a legfontosabbak: a külügy, a pénzügy és a hadügy nem került magyar döntési hatáskörbe.
Jelenlegi Alkotmányunk ugyanezeket a jogokat vonja meg a néptől.
Nem bocsátható népszavazásra:
Nem bocsátható népszavazásra: a [[költségvetés]]sel, az [[adó]]kkal, illetékekkel, [[vám]]okkal kapcsolatos kérdések, a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések. Ezeken kívül nem bocsátható népszavazásra az Országgyűlés feloszlása, a kormányprogram, a népszavazás alkotmányos rendelkezései, a hadiállapot kinyilvánítása, a rendkívüli jogrend bevezetése, a fegyveres erők alkalmazása, a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása, a közkegyelem gyakorlása.
A) a [[költségvetés]]sel, az [[adó]]kkal, illetékekkel, [[vám]]okkal kapcsolatos kérdések,
B) a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek,
C) a népszavazás alkotmányos rendelkezései
D) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések.
E) az Országgyűlés feloszlása,
F) a kormányprogram,
G) a hadiállapot kinyilvánítása, a rendkívüli jogrend bevezetése,
H) a fegyveres erők alkalmazása,
I) a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása,
J) a közkegyelem gyakorlása.
 
Az 1949-es Alkotmány szerint a képviselők visszahívhatók voltak (az elv a lényeg, nem az, hogy élt-e vele a választó).