„Ajax (programozás)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: de:Ajax (Programmierung) egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
a Kötőjeltelenítés
15. sor:
A kifejezést először [[Jesse James Garrett]] használta 2005. februári cikkében, melynek címe [http://www.adaptivepath.com/publications/essays/archives/000385.php Ajax: A New Approach to Web Applications]. Garett a zuhany alatt gondolkodott a fogalmon, amikor rájött, hogy egy rövid kifejezésre van szükség, amin keresztül be tudja mutatni az ajánlott technológiákat egy megrendelőnek. Későbbi előadásokon Garett kijelentette, hogy az Ajax nem betűszó.
 
Bár az Ajax kifejezés 2005-ben született meg, az ajax megszületését lehetővé tevő technológia egy évtizeddel előtte jött létre a Microsoft [[Remote Scripting]] kezdeményezése kapcsán. A tartalom aszinkron betöltésének lehetősége, azaz egy már megnyitott oldal tartalmának frissítése az oldal újratöltése nélkül, ellenben már az [[IFRAME]] elemtípus ([[1996]], [[Internet Explorer]] 3) és a [[LAYER]] elemtípus ([[1997]] [[Netscape]] 4) idejére vezethető vissza. Mindkét elemtípusnak van egy <code>src</code> attribútuma, ami bármely létező [[URL]]-t képes fogadni. Egy JavaScriptet tartalmazó lap betöltésével, ami manipulálja a szülő lapot, ajax-szerűajaxszerű hatások érhetőek el.
 
A Microsoft Remote Scripting kezdeményezése egy elegánsabb megoldást nyújtott a problémára. Egy [[Java applet]] kérte le az adatokat, amivel a kliens oldal JavaScripten keresztül tudott kommunikálni. Ez a megoldás az Internet Explorer 4 és a Netscape Navigator 4 esetében volt használható. Később a Microsoft létrehozta az XMLHttpRequest objektumot az Internet Explorer 5-ben, és ezt a lehetőséget először az [[Outlook Web Access]] használta ki a [[Microsoft Exchange Server]] 2000 verzióban.
25. sor:
Mivel az XMLHttpRequestet ma már a legtöbb fontosabb böngésző támogatja, az alternatív technikákat már ritkábban használják. Elsősorban ott alkalmazzák őket, ahol a széles körű kompatibilitás, a kis méret, illetve több oldal hozzáférése fontos.
 
== Ajax-otAjaxot használó fejlesztőkörnyezetek ==
 
Az Ajax használhatóságát és népszerűségét tükrözi, hogy egyes webalkalmazást készítő fejlesztőkörnyezetek már beépített elemként tartalmazzák, és erősen támaszkodnak rá. Néhány ezek közül:
37. sor:
== AJaX támogatást nyújtó [[JavaScript]] könyvtárak ==
* [[YAHOO User Interface]] – Kiterjedt [[JavaScript]] könyvtár a [[YAHOO]]-tól, AJaX támogatással
* [[JQuery]] – Népszerű AJaX-osAJaXos [[JavaScript]] könyvtár
* [[DOJO Toolkit]] – AJaX-osAJaXos [[JavaScript]] könyvtár gazdag komponensgyűjteménnyel
* [[script.aculo.us]] – AJaX-osAJaXos [[JavaScript]] könyvtár
 
== Az Ajax használatának előnyei ==
=== Felhasználói felület ===
 
A legnyilvánvalóbb ok az Ajax használatára a felhasználói élmény fokozása. Az Ajax-otAjaxot használó oldalak viselkedése sokkal inkább hasonlít a desktop-os alkalmazásokhoz, mint a tipikus weboldalakhoz. Amikor egy linkre kattintás hatására a teljes weboldal újratöltődik, az sokszor időigényes művelet. Az Ajax-otAjaxot használó oldalak e helyett képesek rá, hogy csak az oldal szükséges részét frissítsék, így gyorsabb reagálást biztosítanak a felhasználói interakciókra. Néhányan úgy gondolják, hogy az Ajax lesz az a feltörekvő technológia, amelynek segítségével a jövőben a webes alkalmazások minden eddiginél interaktívabbá és így széles körben is sokkal népszerűbbé válhatnak.
 
=== Letöltési sebesség és szerverterhelés ===
 
Mivel az Ajax-otAjaxot használó oldalak a szervertől az adatokat HTML formázás nélkül kapják, ezért ez által a szerver terhelése és így a válaszideje is csökken. A kisebb mennyiségű adat pedig gyorsabban jut el a hálózaton a szervertől a kliensig. Tehát az Ajax-szalAjaxszal nagymértékben csökkenthető a szerver terhelése és növelhető az oldalak letöltési sebessége. A szervertől kapott adatokból a HTML kód a böngészőben jön létre javascript segítségével, ami jól optimalizált programkód esetén legtöbbször gyorsabb – de legalábbis nem lassabb – mintha az erősen leterhelt szerver hozná azt létre. Ennek oka, hogy ma már a kliens oldalon a felhasználók viszonylag gyors személyi számítógépekkel rendelkeznek, amelyek terhelése általában lényegesen alacsonyabb, mint a szerveré. Ráadásul, ha valamelyik kliens gép a lassúsága vagy leterheltsége miatt mégis lassabban hozza létre a HTML kódot, az nem érinti a párhuzamosan jelenlévő többi klienst, ami annál nagyobb előny minél nagyobb a párhuzamosan jelenlevő kliensek száma. (Ha a HTML kód a szerveren generálódik, akkor ez pont fordítva van: annál jobban lassul az oldalgenerálás, minél több klienstől érkezik kérés egyszerre.) Tehát minél nagyobb egy oldal látogatottsága annál nagyobb előnyt jelent a kliens oldali HTML generálás. Mindezen jótékony hatásokat tovább erősíti, hogy az Ajax segítségével sokszor jól megvalósítható, hogy mindig csak az éppen szükséges minimális mennyiségű adat töltődjön le a szerverről (ld. „load on demand” technika). Jó példa erre, amikor egy nagyméretű sokszintű menünél először csak a főkategóriák töltődnek le, majd egy adott főmenüre kattintva csak ennek az egy főmenünek az almenüi. Ennek köszönhetően mindig csak a feltétlen szükséges minimális mennyiségű adattal kell dolgozni. Összefoglalva az Ajax és az itt leírt módszerek együttes használatával szignifikáns oldal letöltési sebesség növekedés és szerverterhelés csökkentés érhető el. A gyorsulás általában egyenes arányban áll a webes alkalmazás funkcionális összetettségével és alkalmazáslogikájának bonyolultságával.
 
=== A tartalom a funkció és a forma elkülönítése ===