„Szergej Alekszandrovics Jeszenyin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zinaida Rajk (vagy Zinajda Rajk) - Jeszenyin, majd a ma Kezdőlapos Vszevolod Mejerhold felesége - nevének belinkelése hiánypótlásért. |
Zinaida vagy Zinajda? Van magyar keresztnév Zinaida. + Rajk vagy Rajh? A Reich családi név Rajh-ra módosult, magyar szóhasználatban is. |
||
10. sor:
|nemzetiség=
|szülei=
|feleség=Anna Izrjadnova<br />Zinaida
|férj=
|gyerekek=Jurij Jeszenyin<br />Tatjana Jeszenyina<br />Konsztantyin Jeszenyin<br />[[Alekszandr Jeszenyin-Volpin]]²
56. sor:
[[1916]]-[[1917]] között Szergej Jeszenyint katonai szolgálatra sorozták be; tekintélyes írók közbenjárására nem a frontra került, hanem a [[Carszkoje Szelo]]-i kórház írnoka lett. Az [[1917-es oroszországi forradalmak|1917-es forradalom]] következtében [[Oroszország]] kilépett az [[első világháború]]ból. Abban a hitben, hogy a forradalom jobb életet fog hozni, Jeszenyin rövid ideig támogatta, de hamar elvesztette illúzióit.
[[Fájl:Zinaida Raikh with children Konstantin and Tatiana Esenin.JPG|bélyegkép|200px|[[Zinaida
1917 augusztusában Jeszenyin másodszor nősült, felesége [[Zinajda
1919-ben író-költő (Anatolij Mariengof, Vagyim Sersenyevics, Rjurik Ivnyev) és művész barátaival (Borisz Erdman, Georgij Jakulov) együtt megalapította az [[imazsinizmus]]t: „1919-ben egy barátaimmal kiadtuk az imazsinizmus manifesztóját. Az imazsinizmus egy formai iskola volt, amit szerettünk volna bevezetni a köztudatba. De nem talált termékeny talajra, s önmaga halálát okozta.”{{refhely|Nye zsaleju|363. oldal}}
108. sor:
A hatóságok hivatalosan [[öngyilkosság]]ot állapítottak meg, s a kutatók egy része, például Lukjanov szerint, a költő hajlamos volt az öngyilkosságra, számos gyermekkori és felnőttkori esemény befolyásolta lelkiállapotát, és már eleve érzékeny idegrendszerrel született, amit apjától örökölt. Lukjanov kutatásai szerint a költőt számos kudarc érte, házasságai, kapcsolatai, melyekben a boldogságot kereste, kudarcot vallottak. Nem érezte jól magát a felsőbb körökben, ahová versei révén bekerült, viszont vágyott az elismerésre, a hírnévre, a figyelemre, így kénytelen volt alkalmazkodni.{{refhely|Lukjanov|8-21. oldal}}
Az öngyilkosság teóriája mellett számos elmélet kering, melyek szerint Jeszenyin egy államilag megtervezett gyilkosság áldozata lett. Olga Giljazeva szerint a hotelszobát megvizsgálva képtelenségnek tűnik, hogy az alig 168 centiméter magas költő önkezével felakasztotta magát az öt méter belmagasságú szoba plafonján futó csövekre. Giljazeva szerint még ha valamelyik bútordarabot használta volna, akkor sem érte volna el szabad kézzel a csöveket. Giljazeva véleménye szerint más gyanús körülmények is voltak a költő testének megtalálásakor, és azt is gyanúsnak tartja, hogy Zinaida
Prof. Borisz Szvadkovszkij orvos egy 1991-es írásában említi, hogy egy másik elmélet szerint a költőt párnával vagy a felöltőjével fojtották meg (utóbbi eltűnt a hotelszobából<ref name="giljazeva"/>) és utána akasztották a csövekre, ám ez egy másfajta fulladásos halált okoz, mint az akasztás, és a boncolási jegyzőkönyv nem erősíti meg ezt a verziót.<ref name="szvadkovszkij">{{cite journal|last=Свадковский|first=Борис|title=Правда и кривда о смерти Сергея Есенина|journal=Российский правовой литературно-публицистический журнал|publisher= ИМЛИ РАН|location=Moszkva|volume=1991|issue=6.|pages=250|language=orosz}}</ref> Egy másik elmélet szerint a költőt egy nehéz tárggyal fejbe verték, amit a halála után készült fényképek „bizonyítanak”, melyeken látszik az ütés nyoma, egy sötét folt. Szvadkovszkij szerint a képek nem támasztják alá mindezt, mivel a ma elérhető fotók már többszörös reprodukció eredményei, emiatt a folt akár fotóhiba is lehet. Emellett pedig a ravatalnál és a temetésen résztvevők sem számoltak be ilyen jellegű sérülésről a homlokán.<ref name="szvadkovszkij"/>
| |||