„Spanyol–amerikai háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
72. sor:
[[Charles Sigsbee]], a hajó kapitánya el kívánta kerülni a bajt, így legénységének nem engedélyezte, hogy partra szálljanak a havannai kikötőben. A hajó érkezése a kapitány és [[Fitzhugh Lee]] havannai konzul jelentése szerint csökkentette a feszültségeket. Február 15-én 21:40-kor robbanás rázta meg a Maine-t a kikötőben, és a roncs gyorsan elsüllyedt, 260 tengerész halálát okozva, majd később még hatan haltak bele a sérülésekbe. A kapitány és a tisztek nagy része annak köszönhetően maradt életben, hogy hálókörletük a hajó végében volt, amit nem ért kár. A túlélőket a parti hatóságok és egy amerikai gőzös mentették ki.<ref name="maine" />
Az amerikai Tengerészeti Minisztérium azonnal vizsgálóbizottságot állított fel, ami négy hétig folytatott vizsgálatot Havannában.<ref name="maine" /> A március 28-án nyilvánosságra hozott jelentésben arra jutottak, hogy a hajó lőszerkészletének berobbanását egy hajótesten kívül felrobbanó akna okozta. Ez olaj volt a tűzre az amerikai közvéleménynek, és elkerülhetetlenné tette a háborút.<ref name=offner2004p57>{{Opcit|n=Offner|o=57}}</ref> A spanyol vizsgálat ezzel ellentétesen egy belső robbanást tett meg a hajó pusztulásának okaként. Több későbbi vizsgálat is született a kérdésben: 1974-ben [[Hyman George Rickover]] amerikai admirális szintén a belső robbanást fogadta el, míg a [[National Geographic Society]] számítógépes rekonstrukciója 1999-ben arra jutott, hogy egy akna is okozhatta azt.<ref>{{cite web |url=http://loc.gov/law/help/usconlaw/pdf/Maine.1898.pdf |
=== Hadüzenet ===
A Maine pusztulása után Hearst és Pulitzer úgy döntött, a spanyolokat kell felelőssé tenni, a teóriát pedig tényként közölték a lapjaikban, szenzációhajhász és megdöbbentő címekben számolva be a történésekről. A lapok felnagyították a történéseket és a spanyolok kubai foglyaikkal való bánásmódját.<ref>Ruiz, Vicki L. 2006. "Nuestra América: Latino History as United States History." Journal of American History P.655</ref> Bár igaz történésekről számoltak be, gyújtó hangvétellel tették azt, heves reakciót kiváltva az olvasókból. Egy anekdota szerint Hearst rajzolójának, [[Frederic Remington]]nak véleményére – miszerint Kubában nem olyan rossz a helyzet, hogy garantált legyen a háború – azt válaszolta, hogy „maga szolgáltatja a képeket, én szolgáltatom a háborút”.<ref>{{cite web|url=http://academic2.american.edu/~wjc/wjc3/notlikely.htm|title=Not likely sent: the Remington-Hearst "telegrams"|first=W. Joseph|last=Campbell|date=August 2000|work=Journalism and Mass Communication Quarterly|accessdate=2014-02-10}}</ref> A „[[sárga újságírás]]” azonban New Yorkon kívül nem volt jellemző, és ma már a történészek nem tartják a közhangulatot jelentősen befolyásoló tényezőnek.<ref>{{Opcit|n=Smythe|o=192}}.</ref>
[[Redfield Proctor]] [[vermont]]i republikánus szenátor március 17-i beszédében részletesen elemezte a helyzetet, majd arra jutott, hogy a háború az egyetlen válaszlehetőség. Ez a beszéd volt az utolsó lökés, ami az Egyesült Államokat a háborús útra terelte.<ref name="cubarmy">{{Opcit|n=Dyal|o=210}}</ref> Sok üzleti és vallási közösség, ami addig ellenzte a háborút, most átállt a másik táborba, magára hagyva McKinley elnököt és Reed képviselőházi elnököt a fegyveres konfliktussal való szembenállásban<ref>{{Opcit|n=Offner|o=131–35}}; Michelle Bray Davis, Rollin W. Quimby: "Senator Proctor's Cuban Speech: Speculations on a Cause of the Spanish–American War," ''Quarterly Journal of Speech'' 1969 55(2): 131–141. old.</ref><ref>Paul T. McCartney, “Religion, the Spanish-American War, and the Idea of American Mission,” ''Journal of Church and State'' 54 (Spring 2012), 257–278. old.</ref> Április 11-én az elnök felhagyott ezzel, és arra kérte a Kongresszust, hatalmazza fel arra, hogy katonákat küldjön Kubába, hogy véget vessenek az ottani polgárháborúnak.
== Jegyzetek ==
89 ⟶ 92 sor:
* {{cite book |author= Francisco J. Romero Salvadó |title=Arriba España Twentieth-Century Spain Politics and Society in Spain, 1898-1998 |year=1999|publisher=MacMillan Distribution Ltd|isbn=0-333-71694-9}}
* {{cite book |author=Christopher Schmidt-Nowara |title=The Conquest of History: Spanish Colonialism and National Histories in the Nineteenth Century |year=2008 |publisher=University of Pittsburgh Press |isbn=0822959909}}
* {{cite book |author=Ted Curtis Smythe|title=The Gilded Age press, 1865–1900|url=http://books.google.com/books?id=iIhZAAAAMAAJ|year=2003|publisher=Praeger|isbn=978-0-313-30080-6}}.
* {{cite book |author= David F. Trask |title=The war with Spain in 1898|url=http://books.google.com/books?id=2f0Gf0DQfmUC|year=1996|publisher=U of Nebraska Press|isbn=978-0-8032-9429-5}}
| |||