Wikipédia

„Akkord” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Elég sok pontosítás és kiegészítés, felhívva a figyelmet az elnevezések nem igazán egységes voltára. A 7-akkordok elnevezését még zeneiskolája is válogatja, Lendvai Ernőtől származnak a hiperdúr, hipermoll, szubmoll terminusok stb.
37. sor:
A [[felhangsor]]ban megjelenő következő diatonikus fok, amely megszólal, a kis [[szeptim]], így születik az első teljes négyeshangzat, a '''domináns szeptimakkord'''. A négyeshangzatok a diatonikus skála 1., 3., 5. és 7. fokát szólaltatják meg, amelyek közül az 5. fok hiányozhat, ettől azonban a hangzatot továbbra is négyeshangzatnak, ún. ''hiányos'' szeptimakkordnak tekintjük.
 
A hármashangzatok mindegyike kiegészíthető az alaphang 7. fokával, aminek révén a domináns szeptimakkord mellett további négyeshangzatok, ún. ''mellék-szeptimakkordok'' nyerhetők:. Megjegyezzük, hogy az akkordok, különösen pedig a szeptimakkordok elnevezése országonként, zenei iskolánként változó, és még Magyarországon belül sem egységes.
 
* '''domináns''' szeptimakkord : nagy hármas, kis szeptim;
* '''nagydúr''' ''(hiperdúr, dúr major)'' szeptimakkord : nagy hármas, nagy szeptim;
* '''kismoll''' szeptimakkord : kis hármas, kis szeptim;
* '''összhangzatos moll''' major ''(?hipermoll, moll major)'' szeptimakkord : kis hármas, nagy szeptim;
 
* '''bővített''' kvintű''(hiperbővített, nagybővített major)'' szeptimakkord : bővített hármas, nagy szeptim;
* ''bővített kvintű'' domináns szeptimakkord : bővített hármas, kis szeptim;▼
 
* ''szűkítettbővített kvintű domináns'' nagy''(bővített domináns)'' szeptimakkord : szűkítettbővített hármas, nagykis szeptim;
 
* '''félszűkített'szűkített major (hiperszűkített)'' szeptimakkord : szűkített hármas, kisnagy szeptim;
▲* ''bővített'félszűkített''' kvintű''(ti-, dominánsszubmoll)'' szeptimakkord : bővítettszűkített hármas, kis szeptim;
* '''szűkített''' szeptimakkord : szűkített hármas, szűkített szeptim;
* '''bővített''' szeptimakkord : bővített hármas, bővített szeptim;
 
A négyeshangzatok megfordításainak elnevezése ugyancsak a mindenkori legalsó hangtól számított hangközök szerint történik:
64. sor:
A [[felhangsor]]ban a szeptim után megjelenő diatonikus fokok már nagyon gyengék ugyan, de még tiszta hangzást biztosítanának. A négyeshangzatokra épülő összetettebb akkordok (ötös-, hatos- stb. hangzatok), és az akkordok egyébként is lehetséges [[alteráció]]i azonban korántsem merítik ki a hangok pusztán logikailag felépíthető kombinációit, zeneileg ugyanis nem minden kombinációnak lenne értelme.
 
A négyeshangzatokra épülő összetettebb akkordok közül a leginkább használatos a szeptimakkordot a 9. fokkal bővítő '''nónakkord''', ami még tovább bővíthető a 11. vagy 13. fokkal (undecim- és tredecim-[tercdecim-]akkord). Ezek a hangzatok a zenei gyakorlatban is sűrűn előfordulnak, de gyakran hiányos formában úgy, hogy a legmagasabb fok alatti fokok egyike-másika kimarad a hangzatból.
 
== Az akkordok megnevezése és jelölései ==
72. sor:
=== Számozott basszus ===
 
A számozott basszus jelölés eredetileg a lekottázott basszus szólam hangjegyei fölé írt számokkal azonosítja az akkordokat,. aA hangnem ismeretében azonban a szólamkotta is elhagyható, és a számozott jelölést elegendőekkor aaz basszusalaphang (ami fordítások esetén nem azonos a basszussal) római számmal jelzett) foka mellé írniírják. Az aktuális hangnemtőlhangnem alapskálájától való eltérésekre a felsőindexbefelső indexbe kiírt módosítójelekkel lehet utalni. Az egyes akkordtípusokhoz tartozó fontosabb számjelölések a következőképpen alakulnak:
 
* alaphelyzetű hármashangzat: /semmi/
80. sor:
* négyeshangzat első fordítása (kvintszextakkord): <math>^{6\atop 5}</math>
* négyeshangzat második fordítása (terckvartakkord): <math>^{4\atop 3}</math>
* négyeshangzat hármasharmadik fordítása (szekundakkord): <sup>'''2'''</sup>
 
Így például az ötödik fokra épülő kvintszextakkordot a következőképpen jelöljük számozott basszussal: <math>V^{6\atop 5}</math>
86. sor:
=== Betűs akkordjelölés ===
 
Ezeket a jelzéseket a főleg a jazzben és általában a szórakoztató zenében széleskörűen alkalmazzák, és országonként szintén mutatkozhatnak kisebb eltérések. A magyar gyakorlat az angolszász rendszert elvben változtatás nélkül átvette, de találkozhatunk a H hang magyar jelölésének megtartásával (ami leszállítva azonban már Bb).
A betűs akkordjelölés egy hangnemjelzéssel kezdődik, amit az akkordtípus, valamint az esetleges fordítás megjelölése követ.
 
Eredendően a betűs akkordjelölés egy hangnévjelzéssel kezdődik, amit az akkordtípus, valamint az esetleges fordítás vagy eltérő basszushang (ún. perbasszus) megjelölése követ, például C: C-dúr akkord, C/E: C-dúr akkord E basszussal, azaz szextfordítás, vagy: Ab/Bb: Asz-dúr akkord B basszussal, Ab7/Bb: Asz-dúr major szeptimakkord B basszussal.
 
HangnemjelzésenHangnévjelzésen a szükséges módosítójellel megtoldott alaphangot értjük (például A, C#, Eb), amelyet a modalitást jelzőaz angol-amerikai rövidítéskultúrkörben követ. Dúr hangnem eseténazonban a ''major''magyar szóbólH származóhangot ''MajB-vel, Ma,a M''B-t rövidítésselBb-vel egyarántjelölik. találkozhatunk, de azAz alaphang nagybetűs jelölése modalitástovábbi jelzés nélkül is dúr hangnemrehármashangzatra utal. Moll hangnemhármas vagy abból származtatott szeptimakkord stb. esetén a ''minor'' szóból származó ''min, mi, m'' illetve ''-'' jelölés egyaránt használatos, de az alaphang kisbetűs jelölése is molljelölheti hangnemre utal. Szeptimakkordok esetén viszont a major ill. minor megjelölés nem a hangnemre, hanem az akkord minősítésére vonatkozik (ld. a példákat)ezt.
 
Az akkordtípust számjelölések, illetve azokat megelőző rövidítések azonosítják. Az egyes számjelölések a következő fokok megszólalását jelzik:
96 ⟶ 98 sor:
* 4 : 1-3-4-5 (stanfer)
* 5 : 1-5 (üres akkord)
* 6 : 1-3-5-6 (kvintszextakkord, e jelölés vonatkozásában az "alaphang" a basszus hangját jelenti, azaz: hármashangzat hozzáadott nagy szexttel)
* 7 : 1-3-5-7 (kis szeptim, azaz domináns szeptimakkord, -7, m7, min7 esetén értelemszerűen moll szeptimakkord, o7 esetén kivételesen szűkített szeptimakkord)
* 7 : 1-3-5-7 (szeptimakkord)
* M7, Ma7, Maj7, maj7, háromszög : 1-3-5-7, nagy szeptim, azaz major szeptimakkord
* 9 : 1-3-5-7-9 (nónakkord)
* 11 : 1-3-5-7-11
* 13 : 1-3-5-7-13
 
A számjelölések előtt (az akkordtípus jelölésének keretében) alkalmazott rövidítések a következők lehetnek:
 
* ''dom'' : a domináns ''(dominant)'' akkord jele, a dom7 akkordjelzés helyett azonban a legtöbbször csupán a 7 szám jelöli a domináns szeptimakkordot, vagyis a rövidítés elhagyható;
* ''aug'' : a bővített kvintű ''(augmented)'' akkord jele, a bővítés jelzésére néha a ''+'' jelet is használják;
* ''dim'' : a szűkített ''(diminished)'' akkord jele, a szűkítés jelzésére néha a ''0'' számjegyet is használják;
* áthúzott 0 : a félszűkített szeptimakkord jele, néha a moll szeptimből a kvint lefelé történő módosításával (7b5) származtatják;
* ''sus'' : a késleltetett ''(suspended)'' akkord jele, ''sus2'' esetén a terc helyett szekundot, ''sus4'' esetén a terc helyett kvartot játszunk, majd a hangzat rögtön oldódik a megfelelő dúrra vagy mollra;
* ''add'' : az akkordhoz adott további ''(added)'' vagy módosított fokok jelzésére szolgál.
 
Ezen kívül az akkordjelzés kiegészülhet az egyes fokok módosításának jelzésével, ami rendre a megfelelő módosítójel és a fokszám hozzáírását jelenti. Az akkordfordításokat vagy az akkordtól idegen basszushangot (pl. orgonapont esetén) a betűs akkordjelölésben a basszus hang konkrét megnevezésével jelezzük, amit az akkordjelölést követő / jel után írunk. Stilisztikai megjegyzés, hogy a basszus kivételével a hangnemjelzéshangnévjelzést követő valamennyi kiegészítő jelet szokás a felső indexbe írni.
 
'''Példák''':
174 ⟶ 178 sor:
== Hangzat-rendszerek ==
Kétféle hangzat-rendszer létezik:
* ''latin:'' ide tartoznak a [[Franciaország|francia]], a [[Spanyolország|spanyol]] és [[Olaszország|olasz]] zene. Ez a rendszer a kemény diatonikusdúr skála alaphangjára és annak hangsorára támaszkodva képezi a különböző hangzatokat, amelyek számát 13 törzshangzatban állapítja meg, és minden más hangzati alkalmazást a mesterséges alakítás variánsaira vezet vissza. Emellett rendszerét a disszonáns akkordnakakkordok egyetlen változatlan feloldási szabályraszabályára alapítjaalapozza.
* ''germán:'' ez a fajta a [[Németország|német]] és vele (kulturálisan) rokon területeken terjedt el. Ez a rendszer a kemény diatonikusdúr skála hangsora mellett még a lágymoll skáláéétskáláét is képződési kiinduláspontul veszi, és ezáltal a hozzátartozandóság alapján nemcsak kiszélesíti, hanem sokkal bonyolultabbá teszi.
 
Mind aA két rendszernélrendszerben eltérők az elnevezések, a címek,de a paragrafusok, de az eredmény végre ugyanaz, mert az akkordok minősége és jellege mindkettőnélvégeredmény ugyanaz.
 
{{Portál|zene}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Akkord”