„Szalma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szalma, mint energiahordozó |
|||
4. sor:
A '''szalma''' a szemtermésükért [[haszonnövények listája|termesztett]] [[növények]] (vagy szűkebb értelemben csak a [[gabona]]félék) [[cséplés]]e után visszamaradó [[Szár (botanika)|szár]] és szárrészek gyűjtőneve. A gabonaszalmák között megkülönböztetünk ''tavaszi'' (pl. [[árpa]]-, [[zab]]-) és ''őszi'' ([[búza]]-, [[rozs]]-) szalmát. A tavaszi vetésű gabonaszalma [[fehérje]]tartalma nagyobb, mint az őszi vetésűé, ezért állatok (pl. [[juh]]) [[takarmány]]ozására megfelelőbb. A szalmát ezen kívül gyakran használják [[istálló]]ban tartott állatok [[alom|almozására]]. Az [[ürülék]]kel keveredett alom [[trágya]]ként (ún. istállótrágyaként) alkalmazható. A szalma felhasználható [[fűtés]]re, [[tető]]fedésre, készülhetnek belőle különféle használati tárgyak (pl. [[kalap]], [[kosár (eszköz)|kosár]]) valamint [[papír]] is. A [[mák]]szalmából [[morfin]] vonható ki – a módszer kifejlesztése [[Kabay János]] nevéhez köthető.
A szalma mint fűtőanyag:
A szalma fűtőanyagként való használata leginkább Dániában terjedt el, a skandináv ország világelső a szalma energiahordozóként való hasznosításában: 2013-ban több mint 5 milliárd kWh áramot termeltek szalmával, amely több mint 15%-át adta a villamosenegia-felhasználásnak <ref name="Mérnökbázis">{{cite web |url = http://mernokbazis.hu/cikkek/az-alabecsult-energiaforras-a-szalma |title = Az alábecsült energiaforrás: a szalma|accessdate = 2014-02-12 }}</ref>
==Lásd még==
*[[széna]]
== Jegyzetek ==
{{források}}
==Forrás==
| |||