„Tűzzel-vassal (regény)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
A regény két könyvre van osztva, amelyet a kiadók egy-egy kötetben szoktak megjelentetni. Az első könyv 33, a második könyv 29 fejezetből és végszóból áll.
 
== Története és üzenete ==
A regény az [[1880-as évek]]ben jelent meg [[Varsó|varsói]] és [[Krakkó|krakkói]] napilapokban (''Słowo'', illetve ''Czas'').
 
A ''Trilógia'' megírásával a szerző a [[Lengyelország három felosztása|három részre szakított]] [[lengyelek]]et kívánta lelkileg megerősíteni. A három regény (''Tűzzel-vassal'', ''Özönvíz'', ''A kislovag'') nagymértékben formálta a lengyel nemzettudatot megjelenésüket követően és a [[20. század]]ban is. A ''Trilógia'' pozitív hősei lengyel (Skrzetuski, Zagłoba), valamint asszimilálódott ukrán és litván nemesek (Wołodyjowski, [[Longinus Podbipięta|Podbipięta]], Kmicic); ez a régi ([[1772]]-ig fennállt) [[Lengyel–Litván Unió|Rzeczpospolita]] nemzetközösségi jellegére utal. A ''Tűzzel-vassal'' Kelet és Nyugat küzdelmét mutatja be, és az európai modernizáció által kikezdett hagyományos értékeket kívánja erősíteni (istenhit, egyházhűség, nemesség vezető szerepe), emellett a [[nacionalizmus]] értékrendjét hirdeti: az egyéni célok, érdekek fölé helyezi a közösség érdekeit. Sienkiewicz e regénye révén az [[1918]]-as újjászületés és a függetlenségi háborúk (1918-1920) egyik szellemi előkészítőjévé vált.
=== Magyar fordítás ===
 
A regény [[Mészáros István (műfordító)|Mészáros István]] szöveghű fordításában, nagy példányszámban jelent meg az [[1970-es évek]]ben. A magyar kiadás azonban rövidített. A csonkítás tendenciózus, és a sienkiewiczi üzenetet gyengíti: a nyugatiak (lengyelek, lengyelhű [[ukránok]] és [[litvánok]], általában a [[katolikus]]ok) pozitív ábrázolása marad ki, a keletiek ([[Bohdan Hmelnickij|Hmelnyickij]], [[Ivan Bohun|Bohun]], felkelő [[kozákok]] és ukrán jobbágyok) negatív vonásait, tetteit vágták ki a cenzorok. A rövidítés politikailag motiváltnak tűnik, hiszen a felkelő kozákok [[Oroszország]]hoz csatlakoztak (későbbi [[Szovjetunió]]), a nemesek ellen lázadtak (osztályharc), így felkelésük negatív vetületeiről jobb, ha nem olvasnak a [[Magyar Népköztársaság|szocialista Magyarországon]].