„2014-es magyarországi országgyűlési választás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Áttettem, szerintem ott jobb helyen van |
A szöveg javítása, a választási rendszeren belül Kritika fül létrehozása. AZ NPOV szellemében kéne szerezni fideszes viszontreakciókat is, így túlságosan is egyoldalú a cikk |
||
62. sor:
Az OEVK-kban az lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges (első - (második + 1)) szavazatai töredékszavazatnak számítanak.
=====Listás szavazatok kiosztása=====
2014-ben a nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik.
Szintén újdonság, hogy 2014-ben először a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők is szavazhatnak pártlistára.
73 ⟶ 72 sor:
# a mandátumokat az 5 %-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15 %-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
# a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
# a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. [[D’Hondt-módszer]]rel) kell elosztani (Táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada ..., a legnagyobb számokat "bekarikázzák", minden párt annyi mandátumot kap,mint ahány "karika" van az oszlopában.)
A nemzetiségi listára szavazó választópolgár listás szavazatát ''kizárólag'' a nemzetiségének országos önkormányzata által összeállított nemzetiségi listára adhatja le, az általános listára nem szavazhat. A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) szerint ezáltal jelentősen csökkenti a saját politikai befolyását, aki a kissebbségi listás szavazást választja. A magyar demográfia alapján a roma nemzetiségi listán kívül bármely más nemzetiség esetében feltehetőleg akkor is lehetetlen lenne a nemzetiségi listáról mandátumot szerezni, ha az adott kisebbséghez tartozók minden ésszerű elképzelést meghaladó számban regisztrálnának nemzetiségi választópolgárként és adnák le szavazatukat a nemzetiségi listájukra. Feltéve, hogy egy nemzetiségi listás képviselő sikeresen bekerül az Országgyűlésbe, a többi politikai párt támogatása nélkül még akkor is kicsi a valószínűsége, hogy sikeresen tudja kisebbségének érdekét érvényesíteni. Ezenkívül a pártlistára szavazni nem tudó választópolgár arra ösztönzi a legnagyobb politikai befolyással bíró pártokat, hogy a kisebbségi szavazó érdekeit figyelmen kívül hagyják, hiszen ő a számukra elérhetetlen szavazóvá vált. <ref>TASZ - [http://tasz.hu/politikai-reszvetel/nemzetisegi-listak-nemzetisegi-nevjegyzek-az-orszaggyulesi-valasztasokon-1x1 Nemzetiségi listák, nemzetiségi névjegyzék az országgyűlési választásokon 1x1]</ref>▼
Azok a nemzetiségek, akik nem jutottak mandátumhoz, egy [[nemzetiségi szószóló]]t (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.
====Regisztráció, szavazás külföldön====
84. sor:
* a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába
* a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába<ref>{{cite web |url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300036.TV |title=2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról" |accesdate=20140215 |publisher=Wolters Kluwer |language=magyar}}</ref>
===Kritikák===
Az új választási rendszert mint civil szervezetektől, mint pártok részéről számos kritika érte.
▲A
=== Kampányfőnökök ===
| |||