„Pulzus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átdolgozás, sablon kérésére |
|||
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Pulse evaluation.JPG|thumb|Pulzus mérése az [[Arteria radialis|alkari ütőéren]]]]
{{egyért2|a biológiai fogalomról|Pulzus (egyértelműsítő lap)}}
A '''pulzus'''
Pulzus mérhető továbbá: [[térd]]artérián ''(a. poplitea)'', a [[karizom|karizmon]] ''(a. brachialis)'', a [[lábfej]]en ''(a. dorsalis pedis)'', [[combverőér]]en ''(a. femoralis)''.▼
: Szaporaság: az 1 perc alatt mért lüktetések száma, amely rendes viszonyok között is tág határok közt mozoghat. ▼
▲[[Fizikális vizsgálat]] során a [[Anatómiai csukló|csukló]] belső részén ''(arteria radialis)'' és a [[nyak]] oldalán ''(a. carotis communis)'' futó verőér kitapintásával lehet a legkönnyebben megszámolni. Pulzus mérhető továbbá
A pulzus szaporaságának változása [[kóros állapot]] kifejezője is lehet: [[szívgyengeség]]ben, vagy [[láz (élettan)|lázas]] állapotban szaporább, [[gyógyszer]]ek, vagy [[Méreg|mérgek]] hatására, az [[Ingerület|ingervezető rendszer]] zavara, vagy az agy nyomásának fokozódásakor gyengébb. ▼
A [[Szív#A szív üregei|szív kamráinak]] összehúzódása vért pumpál a nagy és kis [[vérkeringés|vérkörbe]], ez a ''szisztolé'' (görög: συστολή, összehúzás) nevű munkafázis, amely során nyomásemelkedés mérhető az artériákban, ennek a hulláma vonul végig a verőerek ágain, és az ez által keltett lökés tapintható ki pulzusként. A szisztolés stádiumot a kamraizomzat elernyedése követi, ez idő alatt töltődik fel vérrel. Ezt hívjuk ''diasztolés'' (görög: διαστολη, tágulás) szakasznak, mely során az artériákban levő vér nyomása csökken. A vérnyomás mérésekor ezt a két aktuális nyomásértéket állapítjuk meg.
A pulzus orvosi jellemzői a következők:
▲
▲:A pulzus szaporasága függ a kortól (a csecsemőké, kisgyermekeké szaporább), a nemtől (a nőké általában szaporább), a fittségtől (a sportolóké ritkább). A pulzus szaporaságának változása [[kóros állapot]] kifejezője is lehet: [[szívgyengeség]]ben
* ritmus: a pulzus egyenletessége és a szívverés ciklusán belüli, műszerrel érzékelhető részfázisok időbeli helyzete;
* nagyság, teltség: a szisztolés fázisban kipréselt vér hullámának hossza és [[amplitúdó]]ja
[[Tachycardia|Tachycardiáról]] beszélünk, ha a nyugalomban levő testben a szív a normálisnál gyorsabban ver, ennek értéke 150-180 ütem/perc körül már életveszélyes. A [[Bradycardia|bradycardia]] a túl alacsony, 60-nál kisebb pulzusszámot jelenti, például kihűlés esetén jelezheti az életveszélyes állapotot.
▲: gyorsaság: az, hogy egy-egy lökés milyen gyorsan zajlik le.(ez nem tévesztendő össze a szaporaságával)
Az [[Elektrokardiográfia|elektrokardiográf]] (EKG) közvetlenül a szív működését méri, pontosabb adatokat szolgáltatva (az így létrejövő, jól ismert EKG görbe a ''szfigmogramm''), de a különböző testrészeken mért pulzus révén következtetni lehet [[Vérkeringés|érrendszeri]] elváltozásokra is.
▲: elnyomhatóság: kisebb,vagy nagyobb erőt kell-e kifejteni a lüktetés elnyomására.
{{keringési rendszer}}
{{portál|orvostudomány|i }}
[[Kategória:
| |||