„Tripitaka Koreana” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{ambox | type = content | image = 50px | text = Ez a szócikk a Wikipédia:Wikimédia Magyarország/Kelet-ázsiai szócikkíró verseny 201…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
28. sor:
}}
A '''Tripitaka Koreana''' - vagy ''[[Korjo]] [[Tipitaka|Tripitaka]]'' - ([[hangul]]:팔만 대장경 vagy 고려 대장경; [[handzsa]]:八萬 大藏經 vagy 高麗 大藏經; [[A koreai nyelv átdolgozott latin betűs átírása|átdolgozott romanizáció]]: ''Palman Daejanggyeong'' vagy ''Goryeo Daejanggyeong''; [[McCune–Reischauer]]: ''P'alman Taejanggyŏng'' vagy ''Koryŏ Taejanggyŏng'') egy nagy terjedelmű [[Koreaiak|koreai]] [[Buddhizmus|buddhista]] szöveggyűjtemény, első változata [[11. század|11. században]] készült el. Más néven ''Palman Daejanggyeong'' (azaz "Nyolcvanezer Tripitaka" - a ''tripitaka'' szó jelentése "három kosár" [[szanszkrit nyelv|szanszkritul]]), a fennmaradt változat egy 81 258 fatáblából álló gyűjtemény, a [[13. század|13. századból]]. Ez a világ legrégebbi épen megmaradt, átfogó buddhista [[kánon|kánonja]], [[Handzsa]] írással. Az 52 382 960 klasszikus koreai (azaz [[sino-koreai]]) írásjegy között nincs egy hiba sem. A fatáblák mindegyike 70 cm széles és 24 cm hosszú. Vastagságuk 2,6 és és 4 cm között váltakozik. Súlyuk kb. 3-4 kilogramm. Az egész gyűjtemény a [[Dél-Korea|dél-koreai]] [[Dél-Kjongszang]] tartományban található [[Heinsza]] buddhista kolostorban van, immár évszázadok óta.
== Története ==
A szútragyűjteménynek (a szútra [szanszkrit:सूत्र - ''sūtra''] szó szerinti jelentése: „szál”, „fonal”, „vonal”, valamit összetartó, összefogó dolog. Elvont értelemben – ahogy ide kapcsolódóan is - aforizmák, prédikációk jelentésben kell érteni.) a [[Buddhizmus Kínában|kínai]] buddhista kánon az alapja, először 1011-től kezdve 76 éven át a szövegeket fatáblákra faragva, 1087-ben készült el. A [[Korjo|Korjo-dinasztia]] (918–1392) ekkor épp a [[Kitajok|kitajokkal]] háborúzott, akik már harmadik alkalommal törtek be az országba. A buddhista szövegek faragásának egyik célja a [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] segítségül hívása volt, egyfajta erőmerítésként értelmezték a készítés folyamatát.
Ezt a konkrét kész első Tripitakát a koreaiak ''Csodzso Tedzsangjong''-nak nevezik (初雕大藏經). Alapja a kínai Északi [[Szung-dinasztia]] (Északi Szung - 北宋, 960-1127; időbeli és nem térbeli fogalom, a Szung dinasztia korai időszakát jelöli.) alatt készült mű - 972 és 983 között - ennek neve angolos átírásban: „[[Bei Song Guanban Dazangjing]]” (北宋官版大藏經), és szintén fatáblákba faragott összeállítás. (Ez a [[Csin-dinasztia (1115–1234)|Csin-dinasztia]] északról való betörése során pusztult el.) A ''Csodzso Tedzsangjong''-ot a [[Puinsza]] (符仁寺) kolostorban őrizték a [[Palgong]] (八公山) hegyen, de ezek az eredeti fatáblák elpusztultak a „koreai tatárjáráskor”. 1232-ben a mongol seregek végigsöpörtek az egész [[Koreai-félsziget|koreai félszigeten]], pusztítást hagyva maguk után, hasonlóképp, mint tíz évvel később [[Magyarországon]]. Az első Tripitaka Koreana így ekkor a tűz martaléka lett.
A mongol fenyegetés hatására [[Kodzsong koreai császár|Kodzsong]] (1213–1259) király uralkodásának 23. évében elrendelte a Tripitaka felülvizsgálatát és újragyártását (''„Újbóli isteni segítséget kérve..."''). Az új Tripitaka 16 éven át készült, a fablokkok faragásában a [[Zen|szon]] és [[Gjo-buddhizmus|gjo]] iskolák szerzetesei is részt vettek. 1236-tól 1251-ig készült, a Tripitaka Koreana név általában ezt a második változatot jelenti.
Második elkészültekor a Tripitaka Koreana a Kanghva tartománybéli [[Szonvon]] (禪院) templomban volt, de innen hamar áthelyezték a mai [[Szöul|szöuli]] [[Dzsicson]] (支天寺) templomba idegen népek betörései miatt. 1398-ban, a [[Csoszon]]-dinasztia (1392-1910) korai éveiben az egészet átköltöztették a Heinsza kolostorba, ahol a mai napig őrzik.
:A Heinsza („a nyugodt tenger visszatükröződésének temploma”) a [[Három Drágakő Kolostor]] egyike, ezen belül a [[Dharma|Dharmát]], a Buddha tanítását jelképezi. A másik két kolostor a [[Tongdosza]] Dél-Kjongszang tartományban – ez magát a Buddhát jelképezi, valamint a [[Szongkvangsza]] Dél-Csolla tartományban, ami a [[Szangha|szanghát]], a buddhista közösséget jelképezi. A Heinsza ezen kívül a [[Dzsogje rend]] fő kolostora, szintén a mai dél-koreai Észak-Kjongszang tartományban ([[Kaja-hegy|Kaja-hegyén]]) található. A templomot [[Edzsang]] király (애장왕, 哀莊王) építtette 802-ben, hálából a Buddhának, ugyanis a legenda szerint két koreai szerzetes Kínából hazatérve meggyógyította beteg feleségét. A templom ma is aktívan működik, mint szerzetesi kolostor.
2011-ben volt a Koreana Tripitaka első változatának ezer éves évfordulója, amit a koreaiak kellőképp meg is ünnepeltek. A dél-koreai ''TV Arirang'' egy rövid adásában bemutatták a Tripitaka Koreana múltját és jelenét, azt, hogy miként nyomtattak ezekkel a fatáblákkal papírra, és tartottak egy fesztivált ahol az 1398-as Heinsza-ba való költöztetést játszották el. A Tripitaka Koreana készítéséről szól egy opera is.
Buddhista szerzetesek a munka digitalizálásával foglalkoznak manapság - hogy az interneten keresztül, mindenkihez teljes valójában eljusson.
== Jellemzői ==
A gyűjtemény 81 258 fa blokkból áll, a világ legrégebb óta fennmaradt átfogó buddhista kánonja klasszikus koreai nyelven, handzsa írásjegyekkel. Az 52 382 960 kínai karakter között nincs hiba - egy Csoszon kori [[Kalligráfia|kalligráfus]], Csusza Kim Dzsunghi így nyilatkozott róla: ''„Ezeket a karaktereket nem emberi, hanem egy természetfeletti lény alkotta.”'' A mű 1496 címmel 6568 fejezetre van osztva. A fatáblák mindegyike 70 centiméter hosszú, 24 centiméter széles és 2.5-4 centiméter vastag. Egy tábla súlya 3-4 kilogramm.
A gyűjtemény összesen 280 tonna, teljes hosszúsága pedig nagyjából 60 kilométer lenne, ha egymás mellé egy sorba pakolnánk a fatáblákat. Minden blokkon 23 sor van kifaragva, soronként 14 írásjellel. Így minden tábla 644 karaktert tartalmaz (két oldal).
A munka tökéletes következetessége és néhány forrás régebben arra engedett következtetni, hogy az egész egyetlen ember munkája. Ma úgy gondolják, hogy körülbelül harmincan dolgozhattak rajta. Mindegyik fatábla Korea déli szigeteiről származó nyírfából van, és speciális kezeléssel tették azokat ellenállóvá. A farönköket három évig tengervízben áztatták, aztán felvágták, majd sós vízben főzték. Ezek után árnyékos, de nagyon szeles helyre vitték őket. Itt újabb három évet voltak és csak mindezek után faragták meg őket. Faragás után egy mérgező lakkréteggel vonták be mindet, hogy a rovarokat távol tartsák a fától. Végül fémmel vasalták be, hogy a fa ne görbüljön, ne hajoljon meg.
A Tripitaka Koreana összesen 4 épületben található, melyeket összesen 108 oszlop tart, amik az ember 108 gyötrelmét jelképezik. A koreai emberek úgy hiszik, se madár, se egér, se semmilyen más állat nem lepett be soha ezen épületekbe, meg pók sem szőtte hálóját e falak között, pedig az épületek mar több mint ezer éve nyitva állnak.
A Tripitaka Koreana őrzésére és tárolására szolgáló épületegyüttes neve Dzsangjong Pandzson, és Dél-Korea 52. számú [[Dél-Korea nemzeti kincsei|nemzeti kincse]]. Maga a Tripitaka Koreana a 32. számú nemzeti kincse Dél-Koreának. A [[UNESCO]] világörökségi listára 1995 került fel, a 737-es számú világörökség pontos megnevezése angolul: ''„Haeinsa Temple Janggyeong Panjeon, the depositories for the Tripitaka Koreana Woodblocks”'' A 14 oldalas ajánlási és értékelési dokumentum nagy részletességgel mutatja be ezt a helyszínt. Kiemelendő még, hogy pontossága miatt a japán, kínai és tajvani verziók mind ezt a koreai veszik alapul.
== Források ==
<references/>
* Choi, Joon-sik – Buddhism: Religion in Korea, Ewha Womans University Press, Seoul, 2007
* Lancaster, Lewis R. szerk. – Buddhism in Koryo, University of California, Berkeley CA, 1996
* [http://terebess.hu Terebess Online]
* [http://whc.unesco.org/en/list/737] Az UNESCO honlapja a világörökség 737. számú entitásáról (Haeinsa Temple Janggyeong Panjeon, the Depositories for the Tripitaka Koreana Woodblock), angolul
== További információk ==
* Tripitaka Koreana Knowledge Base nevű honlap információi (a munka digitalizálásának honlapja, itt lehet keresni a szútrákban): http://kb.sutra.re.kr/ritk_eng/index.do
* Az UNESCO honlapjáról elérhető hivatalos értékelés a Haeinsa-ról és a Tripitaka Koreana-ról: http://whc.unesco.org/archive/advisory_body_evaluation/737.pdf
* A Tripitaka Koreana World Heritage saját oldala: http://80000.or.kr/eng/intro/intro03.html
* 2011 Millenial Anniversary of the Tripitaka Koreana nevű honlap:
http://eng.tripitaka2011.com/sub/02_01_01.jsp
* Az UNESCO honlapja a világörökség 737. számú entitásáról (Haeinsa Temple Janggyeong Panjeon, the Depositories for the Tripitaka Koreana Woodblock): http://whc.unesco.org/en/list/737
*A TV Arirang Tripitaka Koreana millenniumáról szóló kisfilmje: http://www.youtube.com/watch?v=qhKiTPzDu5E
== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[Heinsza]]
*[[A buddhizmus története]]
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
[[Kategória:Dél-Korea nemzeti kincsei]]
[[Kategória:Dél-Korea világörökségi helyszínei]]
[[Kategória:Buddhista művészet]]
{{Koreai Köztársaság világörökségi helyszínei}}
| |||
