„Tripitaka Koreana” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
56. sor:
A Tripitaka Koreana őrzésére és tárolására szolgáló épületegyüttes neve Dzsangjong Pandzson, és Dél-Korea 52. számú [[Dél-Korea nemzeti kincsei|nemzeti kincse]]. Maga a Tripitaka Koreana a 32. számú nemzeti kincse Dél-Koreának. A [[UNESCO]] világörökségi listára 1995 került fel, a 737-es számú világörökség pontos megnevezése angolul: ''„Haeinsa Temple Janggyeong Panjeon, the depositories for the Tripitaka Koreana Woodblocks”'' A 14 oldalas ajánlási és értékelési dokumentum nagy részletességgel mutatja be ezt a helyszínt. Kiemelendő még, hogy pontossága miatt a japán, kínai és tajvani verziók mind ezt a koreai veszik alapul.
== A buddhista kánon ==
A Tripitaka a teljes buddhista kánont jelöli, általában egy adott iskola teljes szöveghagyományát lefedi. A tripitaka egy szanszkrit szó, jelentése: „három kosár”. A három kosár arra utal, hogy a buddhista szövegek e gyűjteményei három részből álltak. Az első ilyen szöveggyűjtemények páli és szanszkrit nyelven íródtak a Krisztus előtti utolsó századokban, majd elkészültek a tibeti és kínai tripitakák is. A három rész: [[Szútra|Sūtra]] Piṭaka, [[Vinaya]] Piṭaka és [[Abhidharma]] Piṭaka. Az első a szútrák „kosara” - ez a Buddha beszédeit tartalmazza, a legfontosabb a három közül. A Buddha beszédein kívül példabeszédek, tanmesék, és a Buddháról való leírások is tartozhatnak ide. A második, a ''vinaja'' a szerzetesi élet szabályairól, és a buddhista közösség a szangha közösség mindennapjairól rendelkező szövegek összessége. Itt szerepel az öltözködési szabályoktól kezdve az étkezési szokásokig mindenféle reguláció. A harmadik kosár, az ''abhidharma''. Itt a buddhista doktrína magyarázatai, filozofikus és dogmatikai fejtegetések szerepelnek. A [[mahájána]] iskolákban a Tripitaka kifejezés a buddhista szövegek szinonimája lett, akkor is így hívtak egy szöveggyűjteményt, ha esetleg nem is volt meg a hármas (vagy egyáltalán semmilyen) felosztás. Kínában készültek háromnál több nagy részből álló gyűjtemények is, amiket mégis valamilyen Tripitakának neveztek
== Források ==
| |||