„Erdélyi kopó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a FCI VI. Kopók és rokon fajták kategória hozzáadva (a HotCattel) |
rokon fajtak |
||
47. sor:
Az erdélyi környezeti viszonyok a kopót szívós, bátor kutyává tették. Igénytelen és alkalmazkodó, a terelőkutyákkal ellentétben nem bőbeszédű, feleslegesen sohasem ugat. Játékos és gyermekszerető természete ideális családi kedvenccé teszi anélkül, hogy szüksége lenne kényeztetésre. Idegenekkel szemben tartózkodó, bizalmatlan, de gazdájához nagyon ragaszkodik. Nyugodt természete, tanulékonysága miatt lakásban és kertes házban egyaránt tartható. Bátorsága, hűsége alapján jó házőrző válik belőle. De sohasem szabad elfelejteni, hogy az erdélyi kopó elsősorban vadászkutya, aki ősi ösztöneinek csak nehezen tud ellenállni. Póráz nélkül sétáltatni csak a legnagyobb körültekintéssel szabad, hiszen elég egy felugró nyúl, és kutyánk hanyatt-homlok rohan utána és talán soha nem tér haza. Ezért nagyon fontos az erdélyi kopó megfelelő képzése, a rengeteg séta, játék, amellyel mozgásigényét a gondos gazda kielégíti.
== Rokon fajták ==
[[Szlovák kopó]].
A Felvidéken használt magyar kopót sikeresen őrizte és ismertette el az FCI-vel szlovák kopó néven Szlovákia a 2o. század derekán.<ref>„Fiatal koromban kopós vadász is voltam s már gyerekkorban vaddisznós kopók vettek körül, még pedig nem akármilyenek, hanem az egész Felvidéken híresek. Ezek a kopók feketék voltak, lábuk a combukig barnák, pofájuk is barna és a hasaljuk ugyancsak barna volt. Volt köztük erős csontozatú és filigrán kistestű is, általában azonban közepes nagyságú és csöppet sem nehézkes, lompos, hanem fürge, könnyed járású és mozgású kutyák voltak. Hogy aztán magyar, erdélyi, vagy milyen eredetűk voltak-e, azt bizony nem tudom, akkor nem is törődtek gazdáik ezzel, csak azt keresték, hogy jó fogós, kitartó, bátor hajtó kutyák legyenek, amelyek egy két disznóvágástól nem ijednek meg, hanem ha bevarrták sebeiket, rövidesen annál dühösebben támadják a vaddisznót...." in.Vadászújság, 1942. október 5.</ref>
[[Osztrák kopó]].
A [[Habsburg Birodalom]], majd később az [[Osztrák-Magyar Monarchia]] idején nem illették megkülönböztető jelzővel az őshonos hajtó-kopót. Igy az osztrák kopó a ''magyar'' erdélyi kopó egyik legközelebbi rokona.<ref>Tóth Zsigmond: Kopók hajdanán 2o11 in. www.kutya.hu</ref>
[[Szávavölgyi kopó]].
E vörös-fehér szinű kopófajta a 2o századig több helyen megtalálható volt a Kárpát medencében. Jelentősebb létszámban azonban a hajdani Magyar királyság e déli tartományában maradt fenn. A ''rövidlábú vörössárga erdélyi kopó'' közvetlen rokona.
[[Macar kopoy]].
Törökországban használt vadászkutya, amely Magyarország területéről került a mai [[Törökország]] területére magyar kereskedők révén a hódoltság évszázadaiban. Nevében most is őrzi a magyar származását.<ref>http://ilan.yabantv.com/ilan/42883-kayip-macar-kopoy.aspx</ref>
== Külső hivatkozások ==
| |||