„Nemzeti Kulturális Alap” változatai közötti eltérés

a
clean up AWB
(új jegyzet)
Címke: HTML-sortörés
a (clean up AWB)
A '''Nemzeti Kulturális Alap'''ot (rövidítve: "NKA") az 1993. évi XXIII. törvény hívta életre, eredetileg [[elkülönített állami pénzalap]] jogállással.
 
{{elavult}}
{{tataroz}}
== Története ==
Az 1993. évi törvény eredetileg [[elkülönített állami pénzalap]]ként hozta létre. A Nemzeti Kulturális Alap költségvetési önállóságát az [[elkülönített állami pénzalap]] státus, valamint a [[kulturális járulék]] bevezetése biztosította. Ez a megoldás nyújtotta a garanciát arra, hogy a kultúratámogatás e meghatározó területe ne legyen évente kitéve a költségvetési vitában nyomást gyakorló csoportoknak, a mindig szűkös források elosztási harcának. Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban megszüntette a Nemzeti Kulturális Alapnak ezt a státusát és [[Nemzeti Kulturális Alapprogram]] néven fejezeti kezelésű célelőirányzatként a központi költségvetés [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] fejezetének egyik alcímébe helyezte. Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban váratlanul – a fentiekkel ellentétesen – pénzügytechnikai érvekre hivatkozva, megszüntette a Nemzeti Kulturális Alap elkülönített állami pénzalap státusát, és Nemzeti Kulturális Alapprogram néven fejezeti kezelésű célelőirányzatként a központi költségvetés Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetének egyik alcímébe helyezte.<ref>http://www2.nka.hu/pages/ismerteto/0101.html</ref> Az Országgyűlés 2006-ban úgy döntött, hogy az Alapprogram esetében az Alappá történő visszaalakulás indokolt.<br> 2010. január 1-jével az Országgyűlés megszüntette a kulturális járulékot, és helyette az Alap fő bevételi forrásaként az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékát jelölte meg.
{{csonk-szakasz}}
 
A társadalmi és szakmai szervezetek döntéshozatalba történő bevonásával, valamint a költségvetési önállóság biztosításával sikerült megvalósítani a kultúratámogatásnak „az államtól karnyújtásnyira” történő megszervezését.<br>
2009. májusában Hiller István oktatási és kulturális miniszter bejelentette, hogy megszűnik a kulturális járulék. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételét ettől fogva az ötös lottóból befolyó [[szerencsejáték-adó]] 90 százaléka adja.<ref>http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=115874</ref>.2010. január 1-jével az Országgyűlés megszüntette a kulturális járulékot, és helyette az Alap fő bevételi forrásaként az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékát jelölte meg.<ref>http://www2.nka.hu/</ref>
 
 
Az alapszerű működés előnyei a fejezeti kezelésű előirányzatként történő kezeléssel szemben az államháztartási törvényből és annak végrehajtásáról szóló kormányrendeletből egyértelműen megállapítható. A kulturális ágazat rugalmasabb finanszírozási formája, valamint a már említett forráshiányos volta miatt kifejezetten kívánatos volt az újbóli, alapként való működtetés.
* T/5395. számú törvényjavaslat (2008) a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993 . évi XXIII. törvény módosításáról
* 2010. évi CLXVII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993.évi XXIII. törvény módosításáról
* 2011. évi CLX. törvény a [[Nemzeti Kulturális Alap]]rólAlapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról
 
== Jegyzetek ==
271 777

szerkesztés