Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Történeti székelység: bővítés, pontosítás
== Történeti székelység ==
[[Fájl:Szekelys-in-hungary(hun).png|350px|bélyegkép|jobbra|A székelyek vándorlása]]
A [[10. század]] második felétől a székelyek a magyar állam nyugati–délnyugati és keleti határain teljesítettek határvédő-határőr szolgálatot. Az okleveles emlékek és a földrajzi nevek bizonysága szerint az [[Árpád-kor]]ban az országon belül elsősorban a gyepűvonalak közelében éltek székelyek, úgymint [[Baranya vármegye|Baranya]], [[Szerém vármegye|Szerém]], [[Temes vármegye|Temes]], [[Abaúj vármegye|Abaúj]], [[Gömör vármegye|Gömör]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Moson vármegye|Moson]], [[Fejér vármegye|Fejér]], [[Tolna vármegye|Tolna]] megyékben. Ezen kívül nagyobb számmal él székely népesség a morva határszélen, [[Pozsony vármegye|Pozsony]] megye hegyen túli részén, [[Sasvár]] közelében. Amikor a 12. század elejétől az ország nyugati határain már a harcok elcsitultak, s ezen a területen kevesebb határőr is elegendő volt, a keleti végen egyre égetőbbé vált a helyzet a pogány népek becsapásai miatt.{{refhely|azonos=kgy56o}} Ekkor helyezhették át ide a székely határőrség nagyobb csoportjait, akik először talán a már e vidéken ([[Bihar vármegye|Biharban]], [[Szabolcs vármegye|Szabolcsban]], és kisebb számban [[Ugocsa vármegye|Ugocsában]] és [[Arad vármegye|Aradban]]) élő székelyekhez csatlakozhattak.<ref name=ra15o/> Ugyanakkor fontos különbséget tenni a nyugati és keleti székelyek között is. IV. Béla király idejében Erdély keleti részén már letelepedtek a keletinek nevezett székelyek, vagyis volt olyan periódus, amikor a Magyar Királyság területén nyugaton és keleten is laktak székelyek. A nyugati székelyek létszáma kisebb volt a keletiekénél, és szervezetileg is különböztek egymástól. A nyugati székelyek között léteztek [[várjobbágy]] státusban élők, mint a [[nagyváty]]i vagy a bihari [[Székelyszáz]] település lakói, léteztek szolgasorban élők is, de idővel többen személyes szabadságot is kaptak, miáltal [[Szerviensek#Kir.C3.A1lyi_szerviensek|királyi szerviensekké]] váltak. A keleti
székelyeknél fennmaradt törzsi szerveződési formája, míg a nyugati székelyeknél nincs tudomásunk erről a szerveződési formáról, amely egyébként a települések szétszórtsága miatt nem is létezhetett abban a formában, mint a keleti székelyeknél.{{refhely|Kolumbán 2008|21. o}} Az oklevelek, amelyek egykor létezett székely településeket említenek, a fennmaradt nagyszámú és a székelyekkel összefüggésbe hozható helységnév létezése, ahol a később – 13. század után – a székelyeket már nem lehet kimutatni, valamint a ma élő székely nyelvjárások hasonlósága a nyugat-magyarországi lakosság nyelvjárásaival, mind olyan tények, amelyek azt az elméletet támasztják alá, miszerint létezett egy nyugat-kelet irányú, tömeges székely vándorlás, mely vándorlástól leszakadt (esetleg a korábbi lakhelyén maradt) népelemek alkották a nyugati székelységet.{{refhely|Kolumbán 2008|22. o|azonos=kaj22o}}
 
A [[Királyhágó]]n túlra, azaz [[Erdély]]be való áttelepedésük pontos ideje nem világos, viszont a helynevek azt mutatják, hogy először a történeti [[Királyföld|Szászföldön]] telepedtek le, majd a [[erdélyi szászok|szász]] telepesek megjelenése után költöztek át [[Háromszék]]re, [[Csíkszék (történelmi)|Csíkszékre]] és [[Marosszék (történelmi)|Marosszékre]]. Az ellenben bizonyított, hogy a bihari (telegdi) székelyek utólag költöztek [[Székelyföld]]re, ezt alátámasztja a székelyek bihari tartózkodásról bizonyságot tevő [[Anonymus]], aki a bihari vár ellen vonuló székelyek említésével (51. fej.) amellett szól, hogy 1200 körül komoly székely településnek kellett még ott lennie.<ref>{{CitPer |szerző=Veszprémy László |cím=„Egy történeti rejtély nyomában. Kristó Gyula: A székelyek eredete.” |periodika=Aetas |év=1997 |hónap= |nap= |évfolyam= |szám=23 |oldal= |url=http://www2.arts.u-szeged.hu/szkm/receskil.htm}}</ref> A bihari székelyek áttelepedésükkel megalakították [[Udvarhelyszék (történelmi)|Telegdszéket]]. A Székelyföldre költözött lakosság (keleti székelyek) kivételével a [[14. század]] végére a nyugati székelység elkülönült alakban már nem mutatható ki, mindannyian elveszítették területi-népi különállásukat, beleolvadtak a magyar többségi lakosságba és osztozott annak történelmi sorsában.{{refhely|azonos=kaj22o}}
 
=== Baranyai székely várjobbágyok ===
3 067

szerkesztés