Főmenü megnyitása

Módosítások

A középkori székelység [[Közép-Európa|Közép-Kelet-Európában]] szokatlan mértékben demokratikus és szabad volt. Vezetőiket maguk választották és Székelyföldön kívül járva is a [[nemesség|nemesekkel]] egyenlő jogokkal bírtak. Egyenrangú partnerként vettek részt az [[Erdély]]t politikailag ellenőrző „Három Nemzet Szövetségében” (Unio Trium Nationum), amelyben a székelyek mellett a [[Erdélyi szászok|szász]] székek és a magyar nemesség vett részt. Ez annak köszönhető, hogy az uralkodónak nyújtott fegyveres szolgálataikért cserébe saját földdel rendelkezhettek és megtarthatták ősi demokratikus szokásaikat.
 
A székelység két rétegre oszlott: közszékelyek és vezetőréteg. Ez utóbbi csak irányította a társadalmat, egyébként egyenlő rangúak voltak a közszékelyekkel.{{refhely|Kolumbán 2008|33. o|azonos=kaj33o}} Téves a három nemzet alatt a főrendű, lófő és gyalogszékelyt érteni, mivel a korai időkben (9. század) a székelyek mindannyian lovas katonák voltak, és a főrend nem létezett, csak a későbbi időkben (a 14. század után) alakult ki.{{refhely|Kolumbán 2008|32. o|azonos=kaj32o}}
A székelyek közt nem voltak társadalmi osztályok, legfeljebb a harcban lóháton résztvevő „[[lófő]]k” és a gyalogos székelyek közt volt bizonyos szintű különbség. A jelentősebb társadalmi-vagyoni különbségek kialakulását – legalábbis a 15-16. századig – meggátolta a föld használatának és öröklésének évszázados rendszere, amely [[Orbán Balázs]] leírása szerint a következő volt:
 
A székelyek közt nem voltak társadalmi osztályok, legfeljebb a harcban lóháton résztvevő „[[lófő]]k” és a gyalogos székelyek közt volt bizonyos szintű különbség. A jelentősebb társadalmi-vagyoni különbségek kialakulását – legalábbis a 15-16. századig – meggátolta a föld használatának és öröklésének évszázados rendszere, amely [[Orbán Balázs]] leírása szerint a következő volt:
{{idézet2|''Örökölni csak egyenes ágon lehetett. Szokás szerint a fiú utód volt az örökös, ha fiú nem volt, akkor a lány kapta az örökséget. Amennyiben nem volt egyenes ági örökös, a föld a székelyek közös használatú földterületét gyarapította (ellentétben a feudális szokásjoggal, ami szerint a korona, vagy a helyi földesúr kapta volna meg). Az éppen szabadon levő területekből bárki birtokba vehetett magának földet, de csak annyit, amennyit maga képes volt megművelni. Ha egy területet több mint három évig nem műveltek, vagy kiderült róla, hogy bérben műveltetik, akkor automatikusan a többi székely által birtokba vehetővé közös terület részévé vált.''<ref>{{hiv-web |url=http://www.hipparion.ro/index.bns?aloldal=1&kat_id=11..&bejegyzes_id=3 |cím=Fedezze fel velünk Székelyföld csodálatos világát! |elérés=20140213 |formátum=html |kiadó=hipparion.ro}}</ref>}}
 
3 067

szerkesztés