„Székelyek” változatai közötti eltérés

A székelyek a [[16. század]]ig tudták érintetlenül megőrizni kiváltságaikat. A középkor alatt mindena székelytnyugati nemesnekszékelyeknek tekintettek;kötött nemszabadságjogaik voltak, míg a keleti (a székelyföldi) székelyeknek a nemesekéhez hasonló kiváltságaik voltak. Például fizettek adót, de a magyarkirálynak, királyde annak megválasztásakor vagy a király elsőszülött gyermekének születésekor, székely portánként „ajándékba” adtak egy-egy ökröt.{{refhely|azonos=szkl-szt36o}} Gyakran fellázadtak, ha úgy gondolták, hogy kiváltságaik veszélyben vannak. [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] magyar király ellen 1467-ben hirdettek engedetlenséget,<ref name=hm-sz>{{hiv-web |url=http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=NjI3 |cím=Szekeres Lukács Sándor: Hunyadi Mátyás és a székelyek |elérés=20140212 |formátum=html |kiadó=hargitakiado.ro}}</ref> de mivel kötelesek voltak megvédeni [[Magyarország]]ot a kívülről érkező támadások esetén, mégis nagy számban harcoltak a király oldalán állva.{{refhely|Szádeczky 1927|43. o.}} A [[Velencei Köztársaság]] akkori egyik [[diplomata|diplomatájának]] levele szerint, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] idejében a székely haderő nem kevesebb, mint {{szám|16000}} lovas és {{szám|16000}} gyalogos katonából állt össze.<ref name=hm-sz/>

[[II. János magyar király|János Zsigmond]] idejében a törökök elfoglalták Budát, Magyarország három részre szakadt, és a király igazgatása csak a Keleti Magyar Királyságra terjedt ki. A Habsburgok folyamatos támadása miatt végül 1570-ben lemondott a királyi címéről, és ezután csak a „fejedelem” címet használta. Az emígyen létrejövő [[Erdélyi Fejedelemség]] uralkodói egyre inkább igyekeztek korlátozni a székelyek kiváltságait ez jelentette a „pénzsegély” ''(subsidium)'' néven adó szedését is jelentette (váltakozva az ökörsütés mellett). Elsőként János Zsigmond – [[Erdély]] első fejedelme – volt az, aki összetűzésbe került a néppel, emiatt 1562-ben kitört a [[1562-es székely felkelés|székely népfelkelés]]. A felkelés következményeként az uralkodó addig példátlan módon két várat (csúfnevükön [[Székelytámadt vár|Székelytámadt]] és [[Székelybánja]]) emelt Székelyföld területén, ezzel próbálván féken tartani a felkelőket, illetve a király az ellene lázadó székelyeket 1562 után jobbágysorba taszította, amely közszékelyek rendes adót fizettek.{{refhely|Szádeczky 1927|22. o.}} Az úgynevezett [[véres farsang]] során rengeteg vér hullott.