„Gyűrűfű” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
57. sor:
=== Az 1990-es évektől ===
[[1991]]-ben Borsos Béla és Kilián Imre az egykori településen magyarország első [[ökofalu]]ját hozták létre. Ennek lényege a környezeti elemek közé a lehető legzökkenőmentesebben illeszthető [[permakultúrás]] települési modell.<ref>{{hiv-web |url=http://www.gyurufu.eu/default.php?mod=okofalu |cím=Az ökofalu koncepciója a település honlapján |elérés=2013-09-27}}</ref>
Az ökofalu kialakításához sok mérést végeztek: földtan, talaj, hidrogeológia, permakultúra, agroökológiai potenciál, erdészet, vízgazdálkodás, energetikai infrastruktúra, és egyéb tanulmányok.<ref>{{hiv-web |url=http://www.okotaj.hu/szamok/22/varos3.html |cím=Gyűrűfű: egy ökofalu építésének problémái |elérés=2013-09-27 |szerző=Borsos Béla}}</ref> A Gyűrűfű Alapítvány a völgy 1100 hektáros vízgyűjtő területéből 160 hektárt vásárolt meg. Először a közösségi házat építették fel az Európai Unió pénzügyi támogatásával, önkéntes munkával. A kezdeti időkben ez egyszerre iroda, ideiglenes lakhely és iskola is volt. Ma már csak szombat esti összejöveteleket rendeznek, ahová a huszonötből csupán 4-5 ember megy a közösségi házba. Az első család [[1996]]-ban költözött Gyűrűfűre, majd 1999-re néhány újabb ház is elkészült, 2001-ben már 26 lakosa volt, 2012-ben pedig 10 házban több mint harminc ember él itt. 2014-re 25-re lement a létszáma. ezek közül 5-en a közösségből kiközösítve élnek. Rohamosan csökken Gyűrűfű népessége.
Az itt élők megpróbálnak a természettel harmóniában,(a sok szemét kivételével) a tervezett permakultúrás elvek szerint élni. Ez több-kevesebb sikerrel működik is. Kevesen járnak el dolgozni, inkább megpróbálják otthon megteremteni a szükséges javakat: legfőbben az élelmiszert (zöldség-gyümölcs, tej, tojás, húsok), de van, aki falusi turizmusból él, mások kecskesajtot, szappant, vagy textilműveket készítenek.
| |||