„Ajkai vörösiszap-katasztrófa” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ref-re formázás
92. sor:
Október 5-én a környezetvédelmi államtitkár azonnali hatállyal felfüggesztette a MAL Zrt. termelő tevékenységét. [[Illés Zoltán]] egyúttal utasította a kiömlött mérgező iszap tulajdonosát az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. A cég vezetői nem értették, miért függesztette fel az üzem működését a környezetvédelmi államtitkár.<ref>{{cite news|url=http://hirek.mti.hu/cikk/2010/10/05/az_allamtitkar_felfuggesztette_a_mal_zrt-_tevekenyseget-504849|title=Az államtitkár felfüggesztette a MAL Zrt. tevékenységét|publisher=mti.hu|date=2010-10-05|accessdate=2010-10-08}}</ref> A termelést 15-én indíthatták újra — gyakorlatilag az utolsó pillanatban, mielőtt a vállalat elvesztette volna világpiaci pozícióit.
 
Október 6-án megtörtént a hatásterület légi felmérése, amelyet az első magyar gyártmányú multispektrális légi mérőkamerával, az Interspect IS 2-es típussal végeztek (Kovács Gábor – Bakó Gábor).  A távérzékelési projekt 11-én folytatódott az idősoros felvételezés érdekében, és hamarosan elkészült a kármentők munkáját segítő környezetinformatikai rendszer (.<ref>Bakó Gábor: A vörösiszap elöntés környezetinformatikai rendszerének elkészítése - Élet és tudomány LXVI. évfolyam, 23. szám, 2011. június, 708-709 p.).</ref> A két, az elöntést követő fotó-térképészeti feladat után az [[Interspect]] ugyan ezzel a technológiájával 2011. októberében, egy évvel a katasztrófa után is feltérképezte a korábban is felmért terület a változások elemzéséhez.
 
=== A katasztrófa emberi áldozatai ===
218. sor:
=== A kárelhárítás ===
[[Fájl:Devecser és Kolontár térsége a vörösiszap katasztrófa után.jpg|right|260px|thumb|Devecser és Kolontár térsége az ajkai vörösiszap zagytározó gátszakadása után]]
A Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztálya a vörösiszap ár hatásterületének légi feltérképezésével bízta meg az Interspect kutatócsoportot, akiket a változások felmérésével a Greenpeace is megbízott, így Kolontártól Esztergomig nagyrészletességű (6 cm és 20 cm részletességű, 1:720, 1:1200 méretarányú) állományok rögzítik a terület állapotát (.<ref>Bakó Gábor: Hosszú távú környezeti hatások vizsgálata térben és időben a vörösiszap elöntötte területeken - Környezetvédelem Ökológiai, környezettechnológiai és környezetstratégiai szaklap 2 0102010 / 5 – 6 . s z ámszám  18-19 p.).</ref> Az [[Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság]] az ajkai zagytározó gátszakadásával kapcsolatos károk hiperspektrális légi felmérésével a [[Károly Róbert Főiskola]] szakértőit bízta meg, akik a szennyező anyagok koncentrációját multiszenzoros távérzékelési technikákkal pontosan meg tudják határozni. A technológiával pontosan kimutatható, hogy a vörösiszappal borított területen hol kell tiltott zónát kijelölni, hol kell a talaj felszínét cserélni, és mely területeken elegendő a talajjavítás.<ref>{{cite news|url=http://alia.karolyrobert.hu/cms/netalon.xml?data_id=2&news_id=1634|title=A Mexikói-öbölben alkalmazott technológiát veti be a Károly Róbert Főiskola|publisher=alia.karolyrobert.hu|date=2010-10-07|accessdate=2010-10-08}}</ref>
 
2010. október 7-én [[Orbán Viktor]] miniszterelnök a területen az alábbiakat nyilatkozta: ''„Valószínűleg kell nyitni egy új telepet itt a faluban, egy új területet meg kell nyitni, ezt pedig valószínűleg be kell keríteni örök mementónak”''. Ennek alapján elképzelhető, hogy a kolontári részeket újjáépítés és méregtelenítés helyett tiltott zónává alakítják.<ref>{{cite news|url=http://index.hu/belfold/2010/10/07/orban_itt_nem_lehet_elni/|title=Orbán Viktor nem látja értelmét a vörösiszappal elöntött kolontári részek újjáépítésének|publisher=index.hu|date=2010-10-07|accessdate=2010-10-08}}</ref>