„Alfa-részecske” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ib11 (vitalap | szerkesztései) |
a Bot: a(z) hr:Alfa raspad kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
Az '''alfa-bomlás''' az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során '''alfa-részecske''' szabadul ki az atommagból. Az alfa-részecske a [[hélium]] leggyakoribb [[izotóp]]jának, a hélium-4 izotópnak az [[atommag]]ja, rendkívül stabil atommag. Mivel az alfa-részecske két [[proton]]ból és két [[neutron]]ból áll, az atommag [[tömegszám]]a 4-gyel, [[Rendszám (kémia)|
Speciálisan az urán izotópjaira ez a következő módon írható le:
14. sor:
</math>
== Az alfa-bomlás magyarázata kvantummechanikai alagúteffektussal ==
Az alfa-bomlásra a [[kvantummechanika]] egy érdekes magyarázatot ad. Az alfa-részt alkotó [[nukleon]]ok rövid hatótávolságú, erős magerővel szembesülnek a többi nukleon által, illetve taszító [[Coulomb-erő]]vel a mag többi protonja által. A két erő kombinációjához a potenciális energia tartozik. A Coulomb-potenciálgát miatt az alfa-részecske a magban maradna. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy E a kinetikus és potenciális energia összege, akkor egy Rˇ1;Rˇ2 tartományban a kinetikus energiának negatívnak kellene lennie, ami elképzelhetetlen. Az alfa-rész kvantummechanikai [[hullámfüggvény]]e azonban a mag határain túlra is kiterjed, oda, ahol a kinetikus energia már pozitív. Véges valószínűsége van tehát annak is, hogy az alfa-rész megtalálható a magon kívül is.
20. sor:
[[Fájl:Tunneleffekt.svg]]
== Az alfa-sugárzás biológiai hatása ==
Az alfa-részecske viszonylag nehéz és pozitív töltéssel rendelkezik, ezért [[közepes szabad úthossz]]a alacsony. Ez egyszerre jelent veszélyforrást és az ellenkezőjét is. Egyfelől könnyen elnyelődik, levegőben akár pár centiméter út alatt, vagy a hámsejtek által. Másfelől becsapódása különösen hatásosan [[ionizáció|ionizál]]. Erős [[kromoszóma]]károsító hatása miatt a [[radiotoxicitás]]i számításokban 20-szoros súlyozással vesszük figyelembe pl. a béta-sugárzással szemben, melynek az ún. sugárzási súlyfaktorát 1-nek veszik.
32. sor:
{{DEFAULTSORT:Alfareszec~ske}}
[[Kategória:Magfizika]]
{{Link FA|hr}}
| |||