„Dialektológia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
A dialektológia a tér alapján történő azonnyelvi nyelvi és nyelvhasználati tagolódást írja le, s a vele összefüggő kérdéskört kutatja. Foglalkozik a regionális nyelvváltozatokkal mint sajátos rendszerekkel és kommunikációs helyzetekben való használatukkal, használati variációjukkal egyaránt. Ez növeli a dialektológia általános [[nyelvtudomány]]i érdekességét, hiszen e diszciplína hozzájárulhat a maga lehetőségeivel a nyelvi változatosság, a nyelvhasználat, a nyelvi szerkezetek működése és a nyelvi változások általános kérdéseinek a tisztázásához. Tárgyából következően olyan ismereteket is ad, amelyeket a nyelvtudomány más, többé vagy kevésbé eltérő feladatkörű ágai nem adnak, nem adhatnak. Másként fogalmazva: a területi nyelvváltozatok kutatása ugyan a dialektológia illetékességi körébe tartozik, de nem csupán a dialektológia ügye.
A dialektológia presztízse a 20. század bizonyos szakaszaiban szakmai körökben csökkent. Ennek egyik oka, hogy a nyelvtudományi érdeklődés egyre kevésbé irányult a nyelvi-nyelvhasználati változatosság felé. A dialektológiát a [[szociolingvisztika]] segítette lendülethez és megújuláshoz
A másik ok a dialektológia átmeneti befelé fordulása volt, amelynek következtében veszített az általános, valamint a leíró nyelvészethez fűző kapcsolatából. Tudományon kívüli ok például az, hogy a népi kultúra iránti érdeklődés csökkent a korábbi állapotokhoz képest, amely együtt jár(t) a népnyelv iránti érdeklődés lanyhulásával.
Az alkalmazott dialektológia polgárjogot nyert, különös tekintettel az anyanyelvoktatásra, a lokális kultúrák ápolására s a nyelvi műveltség alakítására. Fontos megemlíteni azt is, hogy a számítógépes dialektológia több országban is már magas szinten áll
==Feladatkörei==
| |||