|
Humperdincket szülei mérnöknek szánták, de érdeklődése a zenéhez kötötte.
Zenei tanulmányainak első szakaszát a kölni[[köln]]i Cologne Konzervatóriumban végezte és fejezte be [[1872]]-ben Ferdinand Hiller osztályában.
[[1876]]-ban Mozart-ösztöndíjat nyert, így [[1877]]-től a [[münchen]]i Königliche Musikschuléban Josef Rheinbergernél zenei tanulmányokat folyatott, majd magántanulóként [[Franz Paul Lachner]]nél folytatta tanulmányait.
Ez alatt az idő alatt számos művet komponált, a ''Wallfahrt nach Kevelaar'' ([[1878]]) és a ''Das Glück von Edenhall'' ([[1879]]) kórusművei komolyabb elismerést hoztak számára.
[[1879]]-ben a Mendelssohn Alapítványon keresztül [[Olaszország]]ba utazott, [[Nápoly]]ba, ahol találkozott [[Richard Wagner]]rel. Wagner meghívta őt [[Bayreuth]]ba.
[[1880]] és [[1881]] között a ''Parsifal'' opera ősbemutatójának előkészítésében segített Richard Wagnernek. (ennek a nyoma az eredeti partitúrákban is fellelhető, Wagner a színváltozásokat nem vette figyelembe, így az általa írt zene alatt a színeket nem lehetett megváltoztatni. Humperdinck töltötte ki ezeket a szüneteket zenével.)
[[1892]]-ben írta és [[1893]]-ban fejezte be fő művét, a ''Jancsi és Juliska'' (Hänsel und Gretel) meseoperáját, melynek ősbemutatója a [[weimar]]i Udvari Színházban volt [[1893]]. [[december 23.|december 23-án]]. A librettót nővére, Adelheid Wette írta [[Jacob Grimm|Jacob Ludwig Carl Grimm]] és [[Wilhelm Grimm|Wilhelm Carl Grimm]] meséjéből, a zenemű adottságainak megfelelően átdolgozva.
Ebben az operában Humperdinck népdalszerű elemeket alkalmazott a wagneri vezérmotívum mellett.
A mű világsikert aratott.
([[Budapest]]i ősbemutatója [[1895]]. [[február 2.|február 2-án]] volt, a librettót [[Ábrányi Emil, ifj.(költő)|Ábrányi Emil]] fordította)
Különböző díjakat megnyerve [[Dél-Európa|Dél-Európába]] ment, [[Olaszország]]ba, [[Franciaország]]ba és [[Spanyolország]]ba, két évig [[Barcelona|Barcelonában]] telepedett le, [[barcelona]]i konzervatóriumban tanított.
[[1896]]-ban a császár Professzori címet adományozott számára.
[[1887]]-ben visszatért hazájába és [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]], a Hoch Conservatory
professzora lett [[1890]]-ig, amikor a Dr.Hoch által alapított és működtetett Stockhausen's Vocal School-ban zenetanára lett.
Ez alatt az idő alatt számos kórusművet és zenekari művet írt.
[[1900]]–[[1920]]1900–1920 között a [[berlin]]i Művészeti Akadémián a zeneszerzés mesterosztály vezetője volt.
Ez alatt az idő alatt írta a ''Dornröschen'', ''Königskinder'' és a ''Die Heirat wider Willen'' szerzeményeit.
Humperdinck zenéjén [[Richard Wagner]] zenéjének befolyása érződik. Azonban a ''Königskinder'' operájában Humperdinck egy új technikát is alkalmazott a "Sprechgesang"„Sprechgesang” azaz az énekelve beszélni technikát, amit később [[Arnold Schönberg]] tökéletesített.
== Művei ==
| 