Wikipédia

„1878-as miskolci árvíz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a link javítás
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Memorial of the Flood 1878.jpg|bélyegkép|250px|Az árvíz emlékműve a miskolci Szent Anna téren (Gárdos Aladár alkotása)]]
[[File:Avas1878Szinay.jpg|thumb|250px|Az Avas az árvíz után]]
[[Miskolc]] a [[Szinva]] patak és a [[Sajó]] folyó vízgyűjtő területére épült. A vízbőség fontos szerepet játszott a város fejlődésében, de nagy esőzések alkalmával mindig veszélyessé vált a víz közelsége. Komoly, pusztító árvizekről az 1691-es, 1788-as, 1813-as, 1845-ös, és 1853-as évekből is maradtak fenn jegyzőkönyvek, feljegyzések, újságcikkek, de a város életében legnagyobb és legtöbb emberáldozattal járó áradás azonban az 1878-as volt, amely mai napig mint a „nagy árvíz” maradt meg az emberek emlékezetében. Ez egyben a [[19. század]]iszázadi [[Magyarország]] legtöbb halottat követelő árvize is volt.
 
== Az árvíz részletei ==
[[1878]]. [[Augusztus 30.|augusztus 30-án]] a [[Dunántúl]] felől nagy esők, zivatarok érték el [[Észak-Magyarország]]ot. Először [[Eger]], [[Bükkszentlászló|Óhuta]], majd [[Diósgyőr]] és Miskolc következett, ahonnan [[Tállya]], [[Golop]] és [[Mád]] felé vonult a vihar. Mivel a [[felhőszakadás]] egyszerre nagy területet érintett, a [[Bükk (hegység)|Bükk hegységből]] lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és a [[Pece]] patakokatpatakot, hogy azok másnap, [[Augusztus 31.|augusztus 31-én]] hajnalban medrükből kilépve álmukból riasztották a polgárokat és elpusztították Miskolc belvárosának nagy részét. A víztömeg meg-megakadt az útjába kerülő hidakban, malomgátakban, házakban és magával sodorta őket, nagy mennyiségű hordalékot felhalmozva a hidak környékén és a zsilipeknél. A belvárosban percenként fél métert emelkedett az áradás, így a menekülés szinte lehetetlen volt. A város egyes részein 4–6 méter magasan állt a víz.
 
Csak Miskolcon 2182 ház dőlt össze, a város épületeinek a fele károsodott és 277 ember halt meg, de a környékbeli településekkel együtt számítva az áldozatok száma elérte a 400 főt. Óhután például, ahol majdnem ugyanakkor állt el az eső, mint Miskolcon, 73 ház pusztult el. A miskolci kár {{szám|1739771}} forintra rúgott.
12 ⟶ 13 sor:
Az áradás utóéletének sajnálatos adata, hogy Miskolcnak gyakorlatilag egyedül, saját erőből kellett újjáépítenie belvárosát. A pontosan 40 évvel azelőtti, [[1838-as pesti árvíz|1838-as pesti]], majd az egy évre rá, az [[1879-es szegedi nagy árvíz|1879-es szegedi árvizek]] is óriásiak voltak, a dél-alföldi város lényegében megsemmisült, de az okozott károkat országos összefogással, több jótékony akcióval gyűjtött pénzből viszonylag gyorsan sikerült helyrehozni és kialakítani az új városképet. Ez Miskolcnak nem adatott meg. Bár az itteni áldozatok száma meghaladta a szegedi és pesti áldozatok együttes számát is, a városvezetés nem tudta elérni, hogy ahhoz hasonló segítséget kapjon. A gyorsan jött és gyorsan elvonult árvíz emlékét elnyomta a Miskolcnál akkor sokkal jelentősebb városokat hosszan fenyegető árvízveszély híre, így a károk helyreállítása nem vált országos érdekké.
 
Az árvízről [[Soltész Nagy Kálmán]] polgármester számolt be nyomtatásban is megjelent kiadványban ''(„MiskolczMiskolcz gyásza, 1878. augusztus 31.”)'', amelyhez Szinay István tíz fotója adta az illusztrációt. Az árvíz nyomán készült a Miskolcról ismert első olajfestmény, [[Telepy GyörgynekGyörgy]]nek a [[Herman Ottó Múzeum]] képtárában őrzött táblaképe ([http://kepzomuvesz.hermuz.hu/nagyit.html?53.214.1.]). Az ár városbeli magasságát több száz szintjező örökítette meg, ebből mára csak néhány maradt meg (például a [[Megyeháza (Miskolc)|Megyeháza]] vagy a [[Miskolci Nemzeti Színház]] falán).
 
A nagy árvíz napjára emlékezve [[1925]]-ben emlékművet állítottak a [[Szent Anna-templom (Miskolc)|Szent Anna-templom]] mellett, [[Gárdos Aladár]] szobrászművész alkotását. Az „Emberért és Miskolcért” alapítvány minden évben megemlékezést tart az emlékműnél.
 
== Miskolc további elemi katasztrófái ==
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/1878-as_miskolci_árvíz”