„Színképelemzés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up AWB |
a →Felfedezése: vesszők |
||
7. sor:
[[1814]]-ben [[Joseph von Fraunhofer]] német fizikus felfedezte, hogy a [[Nap]] energiasugárzása nem egyenletes a [[látható spektrum]] minden frekvenciáján<!--ezt már ő is így értelmezte, vagy ez már az utókor magyarázata? szigorúan véve ez így egyébként kissé pongyola és félrevezető kijelentés, mivel itt csak arról van szó, hogy bizonyos hullámhosszak "hiányoztak" a spektrumból, és nem arról, hogy milyen (egyébként maximum)görbét mutat a Nap által emittált sugárzás intenzitása vagy energiája a hullámhossz függvényében ábrázolva-->, hanem bizonyos meghatározott frekvenciák hiányoznak, a színképben ezek helyén fekete vonalak látszódnak.<!--pontosabban a sötét vonalakat már William H. Wollaston is megfigyelte 1802-ben (v.ö. Magyar Nagylexikon W. H. Wollaston cikke), de Fraunhofer kezdte alaposan vizsgálni őket--> Abban az időben ezt a tényt csak érdekesnek tartották, de nem gondolták róla, hogy fontos is lehet.
[[Gustav Kirchhoff]] német (porosz) fizikus az [[1850-es évek]] közepén az [[elektromos áram]]ok kutatásával foglalkozott a [[breslau]]i egyetemen. [[1858]]-ban, amikor egy alkalommal egy professzornak segédkezett, észrevette, hogy a gázok fényspektrumában fényes vonalak jelentek meg, és eszébe jutott, hogy ez hasonlít ahhoz, amit Fraunhofer cikkében olvasott. További vizsgálatokkal kiderült, hogy ezeknek a fényes vonalaknak a hullámhossza pontosan megegyezik azoknak a fekete vonalaknak a hullámhosszával, amelyeket Fraunhofer a Nap látható spektrumában tanulmányozott. Kirchhoff, miközben azon gondolkozott, hogy vajon mit jelenthet, hogy valamilyen gáz lángjában és a Nap színképében azonos hullámhosszhoz tartozó vonalak találhatók, rájött, hogy a fény spektrumát <!--nem csak simán a fényt?, a fény spektrumának felbontása túlbonyolított és értelmetlen szerkezet-->egy [[prizma]] segítségével fel tudja bontani,<!--a prizmás fényfelbontásra nem ő jött rá, az már Newton idejében ismert volt, v.ö. [[Isaac Newton]]--> és így a hullámhosszak közötti különbség jobban látható lesz. Akkoriban ehelyett különféle színű szűrőket használtak, amiket egymás után raktak, és így a fény halványabban volt látható.
Kirchhoff arra gondolt, hogy az ő módszerével majd minden fényes csúcsot ki fog tudni mutatni, bármely gáz állítja is azt elő. A gyakorlatban azonban nem működött a dolog. Ugyanis az a láng, amivel a gázokat megvilágította, túl fényes volt, és ez zavarta a megfigyelést.
13. sor:
[[Robert Bunsen]] német kémikus 1858-ban fedezte fel<!--tudományterületet "felfedezni" szokás, vagy más szerkezet kellene ide?--> a [[fotokémia|fotokémiát]]{{forr}} – azt a tudományt, amely az egyes kémiai elemek elégetésekor kisugározódó fény tanulmányozásával foglalkozik.<!-- a hivatkozott szócikk szerint a fotokémia nem az itt megjelölt területtel foglalkozik--> Munkája során kifejlesztett egy égőt, aminek lényege az volt, hogy a vizsgálandó gázt és a levegőt az égés előtt összekeverték, így különösen forró gázt sikerült előállítani (1480 °C fölöttit), amely alig sugárzott látható fényt. Az égőt később [[Bunsen-égő]]nek nevezték el, ma is ezen a néven ismert.
Kirchhoff és Bunsen a [[Heidelbergi egyetem]]en dolgoztak együtt 1859-ben. (Munka közben Kirchhoff, mivel csak 1 méter 50 cm magas volt, Bunsennek a válláig ért). Ketten hat hónap alatt megterveztek és kidolgoztak egy módszert és egy készüléket, amiben alkalmazták Kirchhoff prizmáját és Bunsen égőjét a fény felbontására, és a készüléket '''spektrográf'''nak nevezték el.<!--egy időben spektrográfnak a fényképezőlemezre rögzítő eszközt nevezték, a szabad szemes megfigyelés eszköze a spektroszkóp – v.ö. Náray-Szabó: Kémia, Akadémiai Kiadó, Bp. 2006, 613. o.--> Eredetileg ezt kémiai minták égetésére szánták, aminek során a keletkezett fényspektrum vizsgálható volt. Elkezdték katalogizálni a kémiai elemeket és a hozzájuk tartozó hullámhosszakat minden ismert kémiai elemre, és felfedezték, hogy egy egy elem mindig ugyanazokat a hullámhosszakat állította elő; ez volt az elem kémiai „aláírása”.
Ezzel a tudással és a kémiai elemek általuk megmért katalógusával felfegyverkezve Kirchhoff és Bunsen végezte el először tengervíz és a [[Nap]] teljes kémiai elemzését. Ennek során megállapították, hogy a Nap atmoszférájában [[hidrogén]], [[hélium]], [[nátrium]] és még vagy féltucat egyéb, a Földön is megtalálható közönséges elem van. Ez bizonyította be először, hogy a Föld kémiailag nem különleges az égitestek között.
| |||