„Didot család” változatai közötti eltérés

Firmin Didot a sztereotípiával is foglalkozott, maga a kifejezés is tőle származik,<ref name="Nyomdászati_433"> Nyomdászati lexikon : a szedés, gépszedés, betűöntés, stereotípia, galvano plasztika, nyomtatás, litográfia, mélynyomtatás, offset, könyvkötészet, klisékészítés, papiros, kalkuláció, üzletvitel, helyesírás, az üzemben előfordulóelektrotechnikai és a sokszorosító iparban szükséges sok-sok egyéb tudnivalók összefoglalása. Szerk. Bíró Miklós, Kertész Árpád, Novák László. Budapest: Bíró Miklós, 1936. 433. p.</ref> és az eljárást is ő szabadalmaztatta.<ref name="Galli_161"> Galli Katalin: A könyv története. (II. kötet: 1500-tól a 20. század közepéig). 8. kiadás. Budapest: Hatágú Síp Alapítvány, 2004-2005. 161. p.</ref> Az új módszer segítségével olcsó áron tudott [[francia nyelv|francia]], [[olasz nyelv|olasz]] és [[angol nyelv|angol]] klasszikusokat forgalomba hozni. Emellett díszkiadású könyveket is megjelentetett. Nyomdájában Franciaország minden neves embere megfordult, Párizsipárizsi tartózkodásuk alatt pedig a külföldiek is gyakran éltek a lehetőséggel, hogy a világhírű nyomdát megismerjék.<ref name="Tevan"/>

Didot tehetségére még [[Napóleon]] is felfigyelt, s a Császári Nyomda (Imprimerie Impériale) betűöntödéjének vezetőjévé nevezte ki.<ref name="Fülöp_75"/> Didot officinájából, a tipográfia művészetének iskolájából számos francia és külföldi nyomdász került ki. [[1827]]-ben visszavonult a nyomda vezetésétől, s ezt követően életét a közéletnek és az [[irodalom]]nak szentelte, a vállalat irányítását pedig fiára bízta.<ref name="Tevan"/>

[[Saint-Léger Didot]] ([[1767]]-[[1829]]), Pierre-François Didot másik fia vette át apja halála után az üzlet vezetését. Az essonnes-i papírgyár<ref name="Fülöp_75"/> egyik szerény munkása, Louis Robert nevéhez fűződik a papírgyártás legnagyobb, igazán korszakalkotónak nevezhető találmánya. Louis rájött ugyanis arra, hogy a papírkészítés kézi fogásainak jelentős része mechanikai műveletekkel is helyettesíthető. [[1799]]-ben szabadalmat vett egy hengereken mozgó [[végnélküli szita]] rendszerére, amely a papírgyártógép legjellemzőbb része. Robert ezt a szabadalmát [[1800]]-ban eladta Didot Saint-Légernek, aki [[Anglia|Angliába]] távozva, több ügyes mechanikus segítségével végleg megalkotta az azután tovább tökéletesedő papírgyártógépek legelső változatát.<ref name="Novák_435"> Novák László: A nyomdászat története (VII. könyv: 1901-1929.). Budapest: Világosság Ny., 1929. 435. p.</ref> Szintén Saint-Léger nevéhez fűződik a [[végnélküli papír]] feltalálása.<ref name="Nyomdászati_98"> Nyomdászati lexikon : a szedés, gépszedés, betűöntés, stereotípia, galvano plasztika, nyomtatás, litográfia, mélynyomtatás, offset, könyvkötészet, klisékészítés, papiros, kalkuláció, üzletvitel, helyesírás, az üzemben előfordulóelektrotechnikai és a sokszorosító iparban szükséges sok-sok egyéb tudnivalók összefoglalása. Szerk. Bíró Miklós, Kertész Árpád, Novák László. Budapest: Bíró Miklós, 1936. 98. p.</ref>

A család párizsi nyomdáját Firmin Didot fiai, [[Ambroise-Firmin Didot]] és [[Hyacinthe-Firmin Didot]] vették át és közösen vezették. Mindketten kiválóan képzett nyomdászok voltak, s nyomdájuk számos jelentékeny kiadványt tett közzé.<ref name="Fülöp_75"/> Ők adták ki a [[Francia Akadémia]] szótárát, az ''Encyclopédie moderne'' 39 kötetét, valamint az ''Univers pittoresque''-t (67 kötet, 4000 acélmetszettel).<ref name="Révai_527"/> (A cég az ő vezetésükkel és utódaik alatt nagyipari vállalattá fejlődött, s Firmin Didot néven [[részvénytársaság]]ként ma is működik; Firmin Didot leszármazottai ugyanis az iránta való tiszteletből családnevükhöz csatolták a Firmin keresztnevet).<ref name="Fülöp_75"/>