„Szabadságvesztés” változatai közötti eltérés

→‎Magyarországon: Megismételt hivatkozások törlése.
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
(→‎Magyarországon: Megismételt hivatkozások törlése.)
 
==Magyarországon==
A hatályos magyar [[jogrendszer]]ben a [[Büntető törvénykönyv|Büntető Törvénykönyv]]ről ([[''Btk.]]'') szóló 2012. évi C. [[törvény (jogszabály)|törvény]]ben meghatározott [[büntetési nem]]ek egyikét, azon belül a [[főbüntetés|büntetés]]ként kiszabható legszigorúbb [[szankció]]t jelenti.
 
A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy a törvényben ([[Btk.]]) meghatározott [[joghátrány]] érvényesítése során elősegítse az [[elítélt]]nek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb [[bűncselekmény]] elkövetésétől.
 
A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; [[halmazat]]i vagy [[összbüntetés]], illetőleg [[Bűnszervezetben részvétel|bűnszervezet]]ben történő elkövetés esetén huszonöt év. Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.
 
A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az [[elítélt]] kötelezettségeit és jogait külön jogszabály (a [[büntetés]]ekbüntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló [[1979]]. évi 11. [[törvényerejű rendelet]] (''Bv. [[tvr.]]''), a szabadságvesztés és az [[előzetes letartóztatás]] végrehajtásáról szóló 6/[[1996]]. (VII. 12.) IM rendelet) határozza meg.
 
A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – [[fegyház]]ban, [[Börtönbüntetés|börtön]]ben vagy [[fogház]]ban – és a [Büntetés-végrehajtási Szervezet]http://www.bvop.hu Büntetés-végrehajtási Szervezet] által kijelölt, lehetőleg az [[elítélt]] lakóhelyéhez legközelebb eső [[büntetés-végrehajtási intézet]]ben hajtják végre. A [[fegyház]] a [[börtön]]nélbörtönnél, a [[börtön]] a [[fogház]]nálfogháznál szigorúbb végrehajtási mód.
 
A [[büntetés]] kiszabásánál irányadó körülményekre ([['''A büntetés kiszabásának elvei''' - ''Btk.]] 80. §'') – különösen az [[elkövető]] személyiségére és a [[bűncselekmény]] indítékára – tekintettel a [[törvény (jogszabály)|törvény]]bentörvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg.
 
A [[büntetés]] végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a [[Bíróság (intézmény)|bíróság]] úgy rendelkezhet, hogy a [[büntetés]] hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az [[elítélt]] a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a [[Bíróság (intézmény)|bíróság]] elrendelheti, hogy a [[büntetés]] hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. Az [[elítélt]] megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság ezt a határozatát hatályon kívül helyezheti.
 
A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az [[állampolgári jog]]ai és kötelezettségei, amelyek a [[büntetés]] céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a [[közügyektől eltiltás]] kiterjed. A végrehajtás során a [[nevelés]]hez és a büntetés-végrehajtás rendjéhez szükséges [[fegyelem]] érvényesül.
 
A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt
*neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket,
*munkáltatását,
*a [[büntetés]] céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását.
 
A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt
*elkülönítése a külvilágtól,
*őrzése, felügyelete és ellenőrzése,
*[[őrzés]]e, [[felügyelet]]e és [[ellenőrzés]]e,
*[[büntetés-végrehajtási intézet]]en belüli mozgása,
*életrendje,
*részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben.
 
A szabadságvesztés végrehajtása során a nőket a férfiaktól, a [[fiatalkorú]]akat a [[felnőttFelnőttség|nagykorú]]korúaktólaktól, egészségeseket a betegektől, jogerősen elítélteket az előzetesen letartóztatottaktól, dohányzókat a nem dohányzóktól el kell különíteni.
Az [[elítélt]]eket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, közösen kell elhelyezni.
A [[büntetés-végrehajtási intézet]] házirendjét a [[büntetés-végrehajtási intézet]] parancsnoka határozza meg.
Ha az [[elítélt]] [[kóros elmeállapot]]úvá [ [[(''Btk.]] 24. § (1) bek.]'') válik, és emiatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az [[Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben]] kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztésbe beszámít.
 
A szabadságvesztés végrehajtása fontos okból – közérdekből, illetőleg az elítélt személyi, családi körülményei, egészségi állapota miatt – félbeszakítható.