„Reakciósebesség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csonkagi (vitalap | szerkesztései)
Csonkagi (vitalap | szerkesztései)
Saját tudás
2. sor:
[[Kép:Large bonfire.jpg|bélyegkép|225px|A cellulóz égése viszonylag '''nagy a reakciósebességű'''.]]
 
A kémiai reakciókban a '''kiindulási''' anyagok (reagensek[[reagens]]<nowiki/>ek) '''termékek''' képződése közben reagálnak. A kiindulási anyagok [[anyagmennyiség]]e csökken, a termékek [[anyagmennyiség]]e pedig növekszik az idő előrehaladtával. A '''reakciósebesség''' egy adott sztöchiometriájú [[kémiai reakció]] időbeli előrehaladásának pontos matematikai egyenletéből kapható meg. Az egyes reakciók nagyon eltérő sebességűek lehetenek, például a [[vas]] rozsdásodása a földi atmoszférában lassú, néhány évet is igénybe vehet, de a [[cellulóz]] égése néhány másodperc alatt lejátszódik.
 
A reakciósebességet a kémiai [[reakciókinetika]] a [[fizikai kémia]] részterülete tárgyalja. A kémiai reakciókinetika egyenleteit többek között a vegyészmérnöki[[vegyészmérnök]]<nowiki/>i, az enzimológiai[[enzimológia]]<nowiki/>i és a környezetmérnöki[[környezetmérnök]]<nowiki/>i gyakorlatban alkalmazzák.
 
<ref>Atkins, P. W.: Fizikai kémia III. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 2002.</ref>
59. sor:
 
Általánosságban a reakciók kinetikus rendjén a sebességi egyenletben szereplő [[koncentráció]]k [[hatványkitevő]]inek az összegét értjük. Egyszerű reakciók esetén ez egész szám. Ha egy reakció rendűsége nem egész szám, akkor az összetett – sorozatos, vagy párhuzamos – reakcióra utal.
 
A reakció kinetikus rendje legegyszerűbb esetben azonos azzal, hogy hány molekula egyidejű ütközése szükséges a folyamathoz. Vannak nulladrendű reakciók is heterogén reakciók esetében.
 
A monomolekuláris, kinetikusan elsőrendű reakcióknál a molekulák belső instabilitásuk miatt bomlanak el. Tipikusan elsőrendű folyamat a molekulák [[termikus disszociáció]]ja, vagy a [[radioaktív]] atomok bomlása.