„Mohandász Karamcsand Gandhi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
76. sor:
Az emberek gyakran azzá válnak, aminek hiszik magukat. Ha egyre csak azt hajtogatjuk magunknak, hogy nem vagyunk képesek valamit megtenni, akkor valóban képtelenek lehetünk rá, és ha azt a hitet tápláljuk, hogy képesek vagyunk valamire, akkor megszerezhetjük hozzá a szükséges képességet, még ha kezdetben nem is volt meg bennünk.<ref>Harijan, 1940. szept. 1.</ref>
A [[második világháború]] végén a Japánban felrobbantott atombombák
A háborúk és viszályok ellen a legnagyobb fegyverként a [[böjt]]öt, az [[ima|imát]] és az [[erőszakmentesség]]et alkalmazta.<br />
Mint írta, az ima mentette meg az életét. A legfájóbb tapasztalatokban volt része, amelyek átmenetileg kétségbe ejtették. Az ima segítségével kerekedett felül ezen a kétségbeesésen. Az ima, amely nem volt mindig élete része, puszta szükségszerűségből jött, amikor olyan helyzetben találta magát, amelyben nem boldogulhatott volna nélküle. Ahogy telt-múlt az idő, Istenbe vetett hite megerősödött, s az ima iránti vágya egyre ellenállhatatlanabbá vált. „Ismerje fel mindenki, hogy a napi [[ima]] milyen új színt hozhat az ember életébe!”<ref name="Gandhi Az igazság szolgálója">Gandhi Az igazság szolgálója</ref>
|