„Csontritkulás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átirányítás ide: Vázrendszer#Csontritkulás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A csontritkulás a görög „osteoporosis” szó fordítása (οστούν: csont, πόρος: pórus; szó szerint: lyukacsos, „porózus csont”). A kifejezés arra utal, hogy a csontképződés lelassul, a leépülése fokozódik, ezért a csontozat mennyisége csökken, az összetétele pedig romlik. A folyamat fokozott csonttörési kockázattal jár.
= A csontritkulás kialakulásának okai =
=== Életkor===
*Az osteoporosis kialakulása a test öregedésének a következménye. Mértékét nagyban befolyásolja, hogy az első 40 év alatt milyen minőségű csontozat alakult ki, illetve hogy 30 éves kor fölött milyen ütemű a leépülés.
*A csontok anyagcseréje, a csontszövetek megújulása természetes folyamat, a törések összeforrásának is ez a feltétele. A csontritkulás akkor kezdődik, ha a csontépülés mértéke nem éri el a lebomlásét.
*Mivel a csontanyagcsere a puhább részeken nagyobb mértékű, mint a keményebb külső rétegekben, ezért az osteoporosis először a nagyobb szivacsos állománnyal rendelkező csontokban jelentkezik. Emiatt olyan gyakori idős korban például a combnyak-, a csigolya- és a csuklótörés.
*Minél öregebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége a csontritkulásnak, következésképpen az életkor előrehaladtával egyenes arányban nő a mind nehezebben gyógyuló csonttörések kockázata.
===Hormonszintváltozás===
*A csontépítésért elsősorban a nemi hormonok, különösen az ösztrogén, a felelősek. Ebből következőleg a csontritkulás kialakulása a hormontermelés csökkenésével van összefüggésben.
*Minél korábban kezdett menstruálni egy nő, és minél szabályosabb volt a klimax előtt a havi ciklusa, annál kisebb a kockázata a csontritkulás kialakulására.
*Természetesen a kevés tesztoszteront termelő férfiak is veszélyeztetettebbek a normális mennyiségű nemi hormonnal rendelkező embertársaiknál.
===Betegségek===
Az idős életkor mellett a csontritkulás másodlagos okai egyéb egészségügyi problémák is lehetnek, leginkább olyanok, amelyek a hormonszint mennyiségével vagy a csontozat felépítésével állnak összefüggésben, de más betegségek és bizonyos műtéti beavatkozások is növelhetik a kockázatot.
* anorexia nervosa: kóros koplalás
* bulímia: kóros falánkság, általában az étkezést követő hányással
* D-vitain- és kalciumhiány
* gyomorbetegségek, gyomorműtétek
* emésztési és felszívódási zavarok
* a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy működési zavarai és a hormonháztartást befolyásoló különféle betegségek
* a mellékvesekéreg túlműködése
* csontvelő-betegségek
* autoimmun-betegségek
* ízületi gyulladás
* a mozgásképesség elvesztése
* daganatos megbetegedések (leginkább emlő-, petefészek-, csont-, prosztata- és gyomorrák)
* Cushing-szindróma
* alkoholizmus
* bizonyos gyógyszeres kezelések (hosszan tartó szteroid-kúra, kemoterápia, vízhajtók szedése stb.)
* a klimax előtti petefészek-eltávolítás
* depresszió
===Öröklődés===
Egyértelműen bizonyított tény, hogy a csontritkulás kockázata összefügg a hozott gének minőségével. Akinek a szülei, nagyszülei osteoporosisban szenvedtek, annak jóval nagyobb esélye van a csontritkulásra.
===Testalkat===
Minél soványabb és alacsonyabb valaki, általában annál vékonyabb a csontozata is. Hogyha kisebb a kiindulási csonttömeg, akkor a leépülés gyorsabban megy végbe. Ezért vannak nagyobb veszélyben a „törékeny” testalkatú emberek.
===Életmód===
*Dohányzás
A dohányzás visszafogja az ösztrogéntermelést és a kalciumfelszívódást, ezért sok más egészségügyi kockázata mellett a csontritkulás előfordulásának arányát is növeli.
*Túlzott mértékű alkoholfogyasztás
A férfiaknál ez az osteoporosis leggyakoribb oka. A sok alkohol ugyanis csökkenti a csontképzést és a kalciumfelszívó képességet, ezen kívül vízhajtó hatása miatt is kalciumvesztést okoz.
*Mozgás
A rendszeres sportolás erősíti a csontokat és fokozza a csontképződést, a mozgásszegény életmód viszont nagy mértékben gyorsítja a csontozat leépülését. Ügyelni kell viszont arra, hogy már kialakult súlyos osteoporosis esetén a megerőltető edzések könnyen csonttörést okozhatnak. A csontritkulásban szenvedőknek óvatos gyógytornával szabad csak növelniük a mindennapi mozgás mennyiségét.
*Üdítőital-fogyasztás
Az üdítőitalok előállításához használt foszforsav felerősíti a D-vitamin- és kalciumhiány csontozatra gyakorolt negatív hatását. Önmagában nem igaz az a tévhit, hogy a szénsavas üdítők „kimossák a csontból a kalciumot”, de a meglévő hiánytüneteket fokozzák. Ezért a rendszeres fogyasztóknak mindenképpen gondoskodniuk kell a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelről, amennyiben el szeretnék kerülni a csontritkulás nagyobb kockázatát.
=Nemi megoszlás=
A csontritkulásra visszavezethető törések kb. kétszer gyakrabban fordulnak elő nőkkel, mint férfiakkal. Ennek egyik oka, hogy a klimax után a női hormon termelése sokkal nagyobb mértékben csökken a tesztoszteronénál, a másik, hogy a férfiak átlagéletkora alacsonyabb a nőkénél. Ezen kívül a férfiak csontozata általában eleve erősebb, vastagabb. Az idős nőknek körülbelül egyharmada, a férfiaknak csak mintegy hatoda szenved osteoporosisban. Egészen más eredményt kapunk viszont, ha csupán a 75 év feletti öregeket vizsgáljuk: ekkorra már nincs számottevő különbség a nemi megoszlás tekintetében.
=Tünetek=
Az osteoporosisnak kezdetben nincsenek tünetei. Az első látható jelek általában a csonttörések, csak jóval később, már előrehaladott állapotban, a csontozat mintegy 30 %-ának elvesztése után alakul ki a feltűnően jellegzetes testtartás: a csigolyák megroppanása következtében az érintett emberek veszítenek testmagasságukból, hátuk meggörnyed, a hasuk és a mellkasuk függőleges irányban összenyomódik, esetenként púpossá válhatnak.
=Veszélyek=
A testi változások komoly hátfájdalommal járhatnak, ezen kívül a mozgást, az emésztést és a légzést egyaránt megnehezíthetik.
A leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai törnek el az osteoporosis következtében. A legsúlyosabb esetekben egy kis tömegű tárgy felemelése, egy nagyobb hajolás vagy egy erős köhögés is törést okozhat, sőt akár a saját testsúlya alatt is összeroppanhatnak egy ember csigolyái.
Az öregkori combnyaktörések több hétig teljesen mozgásképtelenné teszik az érintetteket. A csontok összeforrása jóval lassabban halad, mint fiatalkorban, ezért a hosszú ágyhoz kötöttség miatt megnő a tüdőgyulladás és a felfekvések kialakulásának veszélye. A combnyak gyógyulása után is csak lassan sikerül megtanulni újra magabiztosan járni, és a törött láb ettől kezdve életre szólóan gyengébb marad. A combnyaktörés mindenképpen műtéti beavatkozást igényel, az operáció és a betegség esetleges szövődményei viszont tovább gyengítik az embert, a legrosszabb esetben maradandó mozgáskorlátozottságot vagy akár halált is okozhatnak.
=Diagnosztizálás=
Az osteoporosis kimutatására a '''csontsűrűségmérés''' a legalkalmasabb módszer. Ilyenkor egyrészt a csont ásványianyag-tartalmát (főként a kalcium és foszfát mennyiségét), másrészt a szervesanyag-tartalmát (pl. kollagén-rostok) kell megállapítani.
A csontsűrűségnek nincs egy mindenkor érvényes viszonyítási száma, hanem minden esetben az azonos nemű és hasonló életkorú egészséges emberek átlagértékéhez kell viszonyítani a kapott eredményt.
A leggyakrabban a '''röntgenes''' (pl. DEXA) és az '''ultrahangos''' '''vizsgálatokat''' alkalmazzák.
A röntgenfelvételeken az esetleges törések is jól látszanak, ezért a diagnózis felállításán túl a betegség nyomon követésében is fontos szerepe van a különböző időpontokban készült felvételek összehasonlításának.
A '''laboratóriumi vizsgálatok''' a kalcium-, a foszfát- és a hormonszint mérésére egyaránt alkalmasak.
A diagnózis része a csonttörési rizikó megállapítása is. Ez egy becsült érték, amely azt mutatja ki, hogy a betegnek milyen valószínűséggel törnek el a csontjai a vizsgálatot követő tíz éven belül. A WHO által összeállított angol nyelvű becslési kérdőív szabadon hozzáférhető: http://www.shef.ac.uk/FRAX/tool.jsp?locationValue=16
=Megelőzés=
Mivel a csontritkulás mértékét nagyban befolyásolja, hogy milyen erős a fiatalkor végén a csontozat, a megelőzés döntő jelentőségű.
Ennek alapvető lehetőségei:
=== Rendszeres fizikai aktivitás===
kisgyermekkorban a sok ugrálás, szökdécselés különösen előnyös
=== Megfelelő ásványianyag pótlás===
D-vitaminban, fehérjékben és kalciumban gazdag táplálkozás
Az IAUPI (Indiana University - Purdue University Indianapolis) kutatói kimutatták, hogy a fiatalon felépített kemény, vastag külső csontréteg időskorban is nagymértékben megmarad, ezért a szivacsos, belső csontrétegek pusztulását éppen a gyermek- és fiatalkori sportolással lehet leghatékonyabban ellensúlyozni.
=Kezelés=
A csontritkulás kezelése hasonló alapelvekre épül, mint a megelőzés.
A legfontosabbak:
===Rendszeres testmozgás===
az adott fizikai állapothoz igazított ,(gyógy)torna
===Ásványi anyag pótlás===
gondoskodás a szükséges kalcium- és D-vitaminbevitelről
A klimaxon túl lévő nőknek napi min. 1200 mg kalciumra és 400 NE (nemzetközi egységnyi) D-vitaminra van szükségük.
Azoknak, akik nem kapnak hormonpótló kezelést, vagy akik rendszeresen szedtek szteroidokat, a minimális kalciumszükségletük 1500 mg, a D-vitaminé pedig 800 NE naponta. 65 éves kor fölött már mindenkire ez a mennyiség vonatkozik.
A kalciumkészítmények alkalmanként székrekedést okozhatnak. Ez esetben több folyadékot kell inni, és rostokban gazdagabb táplálkozásra kell áttérni. A kalcium-foszfát és a kalcium-citrát jóval kevésbé okoz székrekedést, mint a többi kalcium-só, ezért az sem mindegy,milyen terméket választunk a kalciumpótláshoz.
A súlyosabb esetekben szükség lehet rendszeres gyógyszeres hormonkezelésre is.
===Kalciumban gazdag ételek===
* halak
* tojássárgája
* mandula
* brokkoli
* szója
* zabpehely
=Irodalmi hivatkozás=
| |||