Főmenü megnyitása

Módosítások

18 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
→‎A második világháború és a szovjet korszak: vesszőhibák, mondatszerkezetek javítása
 
=== A második világháború és a szovjet korszak ===
{{forr|1940-ben a tallinni németeket áttelepítették a [[Harmadik Birodalom]]ba, a megszállt Lengyelországban felállított [[Wartheland]] kormányzóságba.}} A német [[Wehrmacht]] [[1941]]. [[augusztus 28.|augusztus 28]]-án foglalta el a Tallinnt. A szovjet légierő 1944 folyamán többször bombázta a várost majd [[1944]]. [[szeptember 23.|szeptember 23]]-án sikerült a [[Vörös Hadsereg]]nek visszafoglalnia a németektől. Megalakult az [[Észt Szovjet Szocialista Köztársaság]]. Észtország függetlenségét [[1991]]. [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án állítjákállították helyre Észtország függetlenségét.
 
== Oktatás, kultúra ==
Bár Észtország legjelentősebb egyeteme (az Észt Állami Egyetem) [[Tartu]]ban található, kétségtelenül Tallinn az észt kulturális, és tudományos élet központja. Tallinnban 4 egyetem és közel 20 -jelentős részben magán- felsőoktatási intézmény található. A város legnagyobb egyeteme a [[Tallinni Műszaki Egyetem]], s itt található a [[Tallinni Egyetem]] ''(Tallinna Ülikool - TLÜ)'' is. Itt van az Észt Tudományos Akadémia központja, a Nemzeti Könyvtár, a [[Kumu]] szépművészeti múzeum, az Észt Drámai Színház és az Észt Nemzeti Opera is. Jelentős kulturális intézmény továbbá a Tallinni Orosz Színház is.
 
== Gazdasági élet, közlekedés ==
=== Gazdaság ===
Tallinn a [[13. század]]tól kezdődően, a Hanza-szövetség tagja, a [[Balti-tenger]] északi medencéjének meghatározó kereskedelmi központja. A városban megtelepedett német kereskedők jelentős mértékben [[monopólium|monopolizálták]] a Hansa városokból [[Oroszország]]ba irányuló kereskedelmet. Ez biztosította a jólétet, amit a város középkori építészeti emlékei híven tükröznek. A város hivatalos nyelve egészen [[1783]]-ig a német volt, és a városi tanácsot is a német kereskedők alkották.
 
Az Tallinn ipari fejlődésének kezdete [[1714]].-ben volt, amikor [[I. Péter cár|I. Péter]] orosz cár haditengerészeti támaszpontot és hajóépítő üzemet alapítalapított a városban. A [[19. század]] első felében papírgyár, [[gyufa]]gyár, gépipari üzemek nyíltak. azAz [[1877]]-ben alapított ''Luther'' bútorgyár világhírre tett szert.
 
A Tallinnt [[Szentpétervár]]ral összekötő [[vasút]]vonalat [[1870]]-ben nyitották meg.
Közúton a ''[[Via Baltica]]'' ([[E67]], [[Prága]] – [[Helsinki]]) köti össze Európával. Az útnak része a Tallinnt Helsinkivel összekötő [[komp]]járat.
Észtország [[tömegközlekedés]]ét alapvetően busz forgalommal biztosítják. A vasúthálózat jelentősége elhanyagolható. A Tallinn környéki [[helyiérdekű vasút]]on kívül csak egy Tallinnt Szentpétervárral és [[Moszkva|Moszkvával]] összekötő vasútvonal üzemel.
A Tallinn repülőtere a várostól mindössze két km-re van (''[[IATA]]:'''TLL''', [[ICAO]]:'''EETN'''''). Érdekesség volt a Tallinnt (''[[ICAO]]:'''[[:en:Tallinn Linnahall Heliport|EECN]]''''') [[Helsinki]]vel (''[[ICAO]]:'''[[:en:Helsinki Hernesaari Heliport|EFHE]]''''') összekötő menetrend szerinti [[helikopter]]járat, amely azonban 2008. december 19-én megszűnt.
 
Tallinn 700 kilométer hosszú villamos-, busz- és trolibuszhálózattal rendelkezik.
[[Fájl:OldCity GuardTowerPark.JPG|bélyegkép|250px|jobbra|A tallinni városfal egy részlete]]
* Magasan a város felé emelkedő mészkősziklán a ''[[Toompea]]''-n található a [[Kardtestvérek rendje|Livóniai lovagrend]] [[1229]]-ben épült lovagvárának területe. A Toompea kiemelkedő látványosságai:
** '''[[Castrum Danorum|Várkastély]]''' Az épületet, a lovagvár déli és délkeleti falának lebontása után, [[1767]]-[[1773]] között, építtette az akkori orosz kormányzó, kormányzói palotának. Az épület jelenleg az [[Észt Parlament]]nek ad otthont.
** '''Hosszú Hermann'''-torony
** '''Tallinni [[Szűz Mária-templom (Tallinn)|dóm]]''': [[1219]]-ben kezdtek hozzá az építéséhez, jelen [[barokk]] formáját [[1779]]-ben kapta.
** '''[[Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (Tallinn)|Alekszandr Nyevszkij]] [[ortodox kereszténység|ortodox]] [[katedrális]]''' 5 [[kupola|kupolájával]]. ''(épült 1894-1900)''
* A '''Városfalvárosfal''' a 15. századbanszázadi [[Észak-Európa]] legjelentősebb [[védmű]]ve volt. Jelenleg a városfal közel 2 km hosszban áll. Áll még 26 torony is. Közülük néhányban laknak, mások üresen állnak, több pedig közintézményeknek, múzeumoknak ad otthont:
** [[Kövér Margó]] – napjainkban ebben a toronyban van az [[Észt Tengerészeti Múzeum]]
** '''[[Kiek in de Kök]]''' ''Kukkants a konyhába'' ''(torony)'' a '''Városi Múzeum''' kiállítóterme
* [[Fjodor Fjodorovics Andresen]], orosz festő
* [[Alexander von Benckendorff]], orosz tábornok
* [[Jakob de la Gardie]], hadvezér különböző államok szolgálatában, [[Livónia]] főkormányzója
* [[Magnus Gabriel de la Gardie]], svéd tábornok államférfi
* [[Piret Järvis]] a [[Vanilla Ninja]] nevű észt lányzenekar alapító tagja
Névtelen felhasználó